MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966

1966-06-27 68. öe. - 1966_PB 68/57

-6­196o. 1965. % nehézipar 1553.- Pt 1707.- Pt 10 könnyűipar 1372.- » 1489.- " 9 élelmiszeripar 1373.- fi 152o.- !i 11 szövetkezeti ipar 1589.- " 1654.- " 4 épitó'ipar 1651.- " 1803.- " lo A műszaki alkalmazottak hasonló bontású számai: 2363.- " 254o.- " A munkások életszínvonalának a fentebbinél jelentősebb növeke­déséhez hozzájárul, hogy az összes családokon belül a keresők száma je lentősen változott. A bérek emelkedése csak átlagosan 9 %* az egy főre e-ső reáljövedelem emelkedés ennél jelentősebb a foglalkoztatottak^ nagyobb számából adódóan. A munkások átlagkeresetének mutatói jelentős szóródást takarnak. 1000 Pt-tól 3200 Pt-ig terjednek a munkáskeresetek. Az üzemekben 4,5o Pt-tól 14,15 Pt-ig terjedő órabérek jól mutatják as egyedi különbségeket. Pozitivnak Ítélhető, hogy ilyen széles skálán mozog a munkások bére. Valószinü, hogy az elkövetkező években a szélső határok még messzebb kerülnek egymástól. A problémát nem is ez, hanem az alsó határ alacsony szintje okozza. A bérpolitika továbbfejlesztésé­nél két vonatkozásban kellene alakitani a béreket: emelni a legalacso­nyabb kategóriákét; tovább szélesiteni a bérskálát. 1960-65. között a reálbér és a reáljövedelem folyamatosan emel­kedett. A munkások többsége az évenkénti 1-2 %-OQ reálbérnövekedést nem értékeli, illetve nem ismeri el javuló életszínvonalnak. A munká­sok egy részének - főleg teljesítménybéresek - bérnövekedése az utóbbi években alatta maradt az átlagosnak, helyenként stagnált, A reáljövedelmek és reálbérek alakulásának fontos része az á rszí n vonal al aku lása is. Munkás rétegeknél a jövedelmek 5o %-a. élel­mezési kiadásra kerül. A magasabb jövedelmű rétegeknél ez az arány 38-4o %» A fogyasztási szerkezet különbsége mellett jelentős a fogyasz­tás színvonalában jelentkező különbség is.. Az alacsony keresetű kategó­riák 5o C /O-OQ élelmiszerkiadása alacsonyabb színvonalú élelmezést je­lent, mint a magas jövedelműek 4o '^-os élelmiszerkiadásán alapuló élel­mezés. Az élelmiszercikkek átlagos árszínvonala az idénycikkek drágu­S*.

Next

/
Thumbnails
Contents