MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966

1966-06-27 68. öe. - 1966_PB 68/29

-7százalék az összes élelmicikkek átlagára vonatkozik. Az 50 %-os élelmiszTkiadás miatt ez az átlagos 2 % azoknál a családoknál a legjelentősebb, ahol a fogyasztási szinvonal a legalacsonyabb. Az idényjellegű élelmiszercikkek árszinvonala 1963-1965. között mintegy 27 %~ kai emelkedett, 1964-65. viszonylatában 16 % volt az emelkedés. /Burgonya, zöldség, gyümölcs stb./ A fogyasztási szinvonal különbségei miatt a munkáskategóriák nagy részénél éppen e cikkek jelentősek. Shhez még hozzájárult az 1966. évi hus árrendezés is, tehát nyilvánvaló, hogy az alacsony keresetű kategóriák fogyasztási színvonala csökkent elsősorban. Ennek alapján érthető az a jelentős politikai hangulatváltozás, amely 1966 elején jelentkezett a munkás párttagságon belül is és erre Wvezethető vissza a felélénkült parasztellenesség jelentkezése is. c./ Lakásviszonyok, lakáshelyzet. A KB. 1958-as határozata megállapitja: "A munkásosztályt és az össz-lakosságot legkomolyabban foglalkoztató szociális kérdés a lakáshiány". Az intézkedések és épitkezésok ellenére Budapesten a lakáskérdés változatlanul a leg-élesebben jelentkező társadalmi probléma. A második Ötéves terv során Budapesten 51 ezer lakás épült, ebből 20 63

4 ^

tan.qcsi, illetve szövetkezeti lakás. Jelenleg is mintegy 101 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván a tanácsok-. A lakásigénylők száma - a kielégitett igényeket figyelembevéve - évenként átlagosan 10 ezerrel nő. 1962. 70 050 1963. 80 850 1965. 101 500. Az épitett lakások közel 10 %~át a szanálások, lebontások stb. pótlására kellett forditani. 1966-ban ez az arány rosszabodik. Az elosztásra előirányzott 3356 lakás 41,5 %-át a lebontásra /szanálás, életveszély/ kerülő lakások bérlőinek elhelyezésére kell forditani. Ezért 1966-ban ezer igénylőre 20 elosztható lakás jut. Ilyen körülmények között a legdemokratikusabb elosztás sem változtathat a lakásigénylők o3