MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966

1966-04-15 67. öe. - 1966_PB 67/17

- 14 Pál Lénárd elvtárs; Műszaki fejlesztés kérdéséhez: Iparfejlesztési tervünlc a termelés növekedésének 80 %-át a munka termelékenysége alapján kivánja £edezni. Sok szó elhangzott arról, hogyan értessük ezt meg. Alapvető a műszaki fejlesztés. Menetét viszont meghatározza a tudományos kutatás tervezése. Hiányolom, hogy az irányéi? a kutatás tervezésével kapcsolatban röviden tesz említést, ezzel bővebben kellene foglalkozni. Jelenleg a nemzeti jövedelem 2,4 %-át fordítsuk kutatásra. Helyes lenne a tervben megjelölni konkrétan, hogy a III. ötéves terv időszakában hány százalékot fordítunk erre a célra. Szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi kutatási kapacitást jobban összehangoljuk. Van olyan nézet, hogy tul kevés, de van olyan is, hogy tul sok. A helyzet az, hogy jelenleg nagyon szétforgácsolt. A kutatási terveket nagyon gondosan vizsgálva kell kezelni, lényegében az ösztönösség elvét kell, hogy viseljék magukon. Van bizonyos kapcsolat az ipari igények között, de nem tul erős. Javasolja, hogy központi iránymutatással, a kutatások legfőbb tendenciáira legyen utalás. Az anyagban szó van arról, hogy a gépipar fejlesztésével kapcsolatban milyen területen lesz erőteljesebb koncentrálás. Azt gondolom, hogy a profilfejlesztés rendkívül szorosan kapcsolódik a korszerű alapanyagok előállításához. Pl. híradástechnikánál alapanyag nélkül, nincs fejlesztés sem. Utalni kellene arra, hogy iparunk is igényli a kutató munkát. Az anyagkutatás, ezenbelül a szilárd testek kutatása rendkívül fontos feladat lesz a III. ötéves terv során. Másik célkitűzés az automatizálás, a technika fejlesztése. Ez központilag megoldható lenne, a programhoz hozzátartozik. Annak érdekében, hogy ne legyen a kutatás tervezésében a személyhez kötöttség jelentős tényező, hanem az a népgazdasági szükségletet vegye figyelembe, szükséges lenne utalni a tervben. A mérnök képzésről. Nagyon egyetértek azzal, hogy kiképzett mérnökeink jelenleg sok helyen nem végeznek mérnöki munkát. Gyakran szó esik arról, hogy lényegében több mérnököt képezünk ki, mint amennyire szükség volna. Pl. a Műegyetemeken meglévő terheltség csökkenthető lenne, ha gondosan mérlegelnénk a szükségletet. Törekedni kellene arra, hogy az iparfejlesztési politikánkban érvényesüljön az az elv, hogy korszerű technológiában képzett mérnököket neveljünk. Sajnos a jelenlegi struktúra nem teszi ezt lehetővé. Az országnak mérnök fizikusokra, matematikusokra nagy szüksége van. A Tudományegyetem nem képes e feladat megoldására. A g&agH&&OT(Hudosányl Egyetem keretében kellé-* ne ezt megoldani, mely nem nagy ráfordítással el is érhető. m