MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966

1966-04-15 67. öe. - 1966_PB 67/15

- 12 9 Szegedi Andor elvtárs. Az életszínvonal és a munkaerő helyzettel szeretnék foglalkozni. Az életszínvonal 9-11 %-os emelkedése előre láthatóan problémát fog okozni. Ennek a közlése bizonyos csalódottságot fog okozni a közvéleményben. Nem a 11 % ami gondot okoz, hanem a 9. figyelembe kell venni, hogy 3 2. ötéves terv során nem teljesítettük a reálbér emelkedésére vonatkozó terveinket, ebből adódik, - nyilvánvaló, hogy inkább 9> mint 11 %. Helyes lenne az irányelvekben megjelölni, hogy a reálbér növekedés milyen rétegeket érint. Teljesen egyetértek Szabó elvtársnő megjegyzésével; a textil gyárakban általában alacsony kereset van, általában a nők keresetét növelni kell. A fővárosban is szép számmal vannak családok ahol nagyon alacsony a jövedelem, számos család a szegénység viszonyai között él. Ezeket a problémákat a bérfejlesztés során nem szabad figyelmen kivul hagyni. A tervjavaslat azáltal, hogy megjelöli az iparfejlesztás arányait Budapesten, adja a munkaerő kereslet főbb feladatait is. Biztosit amiké11 a terv végrehajtásához az ipari és a szellemi kapacitált. 1971. január 1-én kb 47 ezer fővel lesz több az igény mint 1965. december 31-én. Ez szükségszerűen meghatározza a tervezhető igényt is. A 3. ötéves terv során az uj létszámigények kb 2o ezer főt tesznek ki. Az a bizonyos 47 ezres uj létszám igény reálisnak és biztosítottnak látszik ha a felsorolt feltételeket biztosítani tudjuk. A fővárosnak nehéz fizikai munkásra van igénye, de ezt csak faluról tudjuk biztosítani. Én azt javaslom, hogy az irányelvek tartalmazzák a szállítás, a rakodás, az anyagmozgatás fokozása érdeké en a gépi beruházások Budapestre koncentrálását. Én nem tagadom a lakásépítés jelentőségét, a szállodák növelését, de ugyanakkor állítom, hogy a nehéz fizikai munkák gépesítése nélkül nem tudjuk a munkaerő gondokat megoldani és nem lesz munkáskéz aki gyárainkat működteti. Szorosan idetartozik a bejárók közlekedési gondja. Az úgynevezett ingázók problémája. Jelenleg 17o ezer fő jár be a közeli vidékről Budapestre. Egyes testilgyárak, Csepel stb. egyszerűen nem tudna működni, megállnak az élet ha nem járnának be vidékről a nehéz fizikai munkát végző dolgozók. Javaslom, hogy az irányelvek a közlekedési fejezetben tartalmazzon utalást arra vonatkozóan, hogy a főváros és a környező települések között a gyorsabb közlekedés kiépítése érdekében Intézkedéseket tesznek. Az ipartelepítési politikánknál néha nem vesszük figyelembe a főváros jogos igényeit. Világos, hogy a DCM-et ott kellett megépíteni, de az Egyesült Izzó Képcsőgyárát miért kellett ugyanott fejleszteni? Az üjpesti gyáraknak komoly munkaerő problémát jelentett ez az ipartelepítés.