MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1965

1965-05-28 58. öe. - 1965_PB 58/35

Elmondható, hogy egy kicsit az iskolák adják a budapesti keresztmetszetet, jelentkeznek mindazok a problémák - sokszor fokozottabban, mint a kerületekben. Iiinden tanfolyam ugy zárul, hogy jó volt, mert:őszintén elmondhatták a véleményüket. Ez bizonyos értelemben pozitív. Mert az iskolán sikerült ilyen légkört kialakítani. Viszont, ha az egészet pártvonatkozásban tekintjük, felvethető, miért kell ehhez pártiskolára kerülni? ]?urcsak ezek a dolgok, hogy az iskolán igen, az alapszervezetben, a kerületben nem mondhatják el őszintén a véleményüket a párttitkárok?!. Egy másik vonatkozás. Lényegéiben nem uj, de tapasztaltnak bizonyos kérdésekben van a legtöbb meg nem értés, szektás felfogás, amit az irányelvek is tartalmaz. A párt és a munkásosztály vezető szerepe még mindig nem világos és sokat küzködnek ennek megértésével. Ugy érzik, hogy nem érvényesül a párt vezető szerepe és nem látják a szocializmus időszakában a munkásosztály vezető szerepét. Jobban kellene növelni a feladatokat, stb. Keverednek a nézetek, A problémák sokszor egyoldalúan vetődnek fel, A párt vezető szerepe csak a tömegeken keresztül érvényesülhet, de probléma, hogy a tömegekért folyó harcot nem tekintik feladatuknak. Állandóan visszatérő kérdés a pártaktivisták megbecsülésének kérdése, majd minden tanfolyamon felvetődik. A másik kérdés, ami állandóan napirenden van a gazdasági vezetők munkája és magatartása. Ez is találkozik az elvtársak tapasztalataival, A hallgatók nagyrésze érti a gazdasági vezetés kérdéseit, legalább is elméletileg. Azt, hogy a gazdasági vezetők és pártszervezeti vezetők közti viszonynak milyennek kell lennie. Jobban meg kell tanítani a pártszervezeteket arra, hogy tudjanak többet és jobban segiteni, illetve hogyan segitsék elő a gazdasági vezetők politikáiásat. Hogy az a gazdasági vezető necsak számadatokat adjon ki feladatként, hanem értse meg, hogy politikailag is felelős, nemcsak gazdaságilag az adott területért. Jó lenne, ha pártszervezeteink napirendre tűznék a kommunista munkastílus elméleti és gyakorlati kérdéseit és foglalkoznának vele. Az iskola részéről felvetettük, hogy jó lenne egy olyan tanfolyam, ahol a szocialista brigádvezetőkkel, tagokkal foglalkoznánk. Nem találtunk egyetértésre. Olyan szempontból vetettük fel, hogy szükséges továbbképzésük, mert szocialista módon dolgoznak, de gondolkodás terén még nagyon hátra vannak. Tudatosan kellene őket felkészíteni erre a feladatra. Ma gyakrabban vetődik fel a nacionalizmus kérdése - amivel nagyon lehet ártani -, valamint az internacionalizmus és hazafiság kérdése is. Felvetődtek olyan dolgok is, hogy alaposabban kellene a hibák elemzésével foglalkozni, mert mostani munkánk során kevés időt fordítunk a meglévő hibák elemzésére, A marxista-leninista szemlélet kérdéséhez, vitatkoznék Hantos elvtársai Tudományos érveket kell, hogy adjunk az oktatáson keresztül, mert csak az adatok és tények - azon keresztül való tanítás - nem nagyon hat. Az adatok és tények gyakran változnak. Az egész propaganda munkának arra kell irányulnia, hogy szedéletet adjon, /milyen összefüggések vannak és ezek a jelen időszakban hogyan érvényesülnek/. Az adat és £0