MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1965

1965-05-28 58. öe. - 1965_PB 58/18

— JS iiód r. folyt. _uSl tudom persze képzelni, hogy a vállalati igazgató rendkívül jóhiszemű és megörül, hogy az egyik mérnöke iparilag fejlettebb or: szagba megy tanulni. Azonban mégiscsak nemzetgazdasági szempontból a felső gazdasági vezetésnek kell eldönteni mikor és milyen területre küldenek ösztöndijasokat. A vége pedig az hogy amikor a kulturális egyezmények megtárgyalására leülünk és felvetjük, hogy kellene ilyen vagy olyan ösztöndíj, azt válaszolják, hogy ők már pl. 3o ösztöndijat adtak Magyarországnak. Ugyanakkor ez a legtöbb esetben nekik hasznos. önmagában az, hogy valaki ahhoz a lehetőséghez jut, hogy a saját szakterületének ismeretét bővitse, az nem rossz, de mégiscsak lazitási törekvés van jelen, gazdasági fellapitási törekvés. Az Angol nagykövetség tevékenységéről még egj esetet. A különböző ügyek miatt odamenő magyarok számára forintért árusítanak angol lapot. Megtették javaslatukat is, hogy hajlandók angol lapot árusitani olyan mértékben, hogy abból fizetik a magyar alkalmazottakat. Példaként elmondanám még, hogy jellemző: az NSZK-val csak kereskedelmi kapcsolatunk van, mégis nincs olyan hét, hogy ne kelljen a német kereskedelmi kirendeltségen visszaverni a kísérletet, hogy kulturális területre rámenjenek. Több mint 2oo kulturintézetet tartanak fenn, 137 iskolát, 12oo tanulóval. A külföldi ösztöndijasok száma 7oo-ról 18oo-ra emelkedett. A külföldi kulturkapcsolatos anyagi bázisát 7,8 millió német márkáról 165 millió német márkára emelték. A fellazitási politikával kapcsolatban, ami eléggé kivan hangsúlyozva az irányelvekben, a Budapesti Partbizottság anyagában is, hogy ez a politika, ez a lehetőség kétirányú. Ha érintkezés van, legalább anyi lehetőségünk van nekünk is, mint nekik, legfeljebb mi nem mindig használjuk fel. nyilvánvaló, hogy helytelen lenne elzárkózni a békés egymás mellett élés politikájában a kulturális kapcsolatok széles skálájára, de fel kellene alaposabban készülni és ellenőrizni. Kétirányú ennek a politikának a problematikája. Tulajdonképen hogy ők mit tudnak elérni az elsősorban a mi belső életünktől, munkánktól függ, valamint belső politikánktól. Ha itt a helyzet gazdaságilag stabil, az ideológiai munka jó, akkor kisérleteik kudarcra vannak Ítélve. Bem szabad védekező politikaként felfogni. Nemcsak a kapitalista életmód hat, hanem ugyanennyire hat a szocialista rendszer a többi országokra i: .£> . Ahogy a különbséget látom, ők tudományos elemzéssel felkészülve • próbálják megállapítani, hol vannak a legkedvezőbb területek. Ugyanakkor a mi propagandánk általános, nagyjából inkább a müveit, kulturált, polgári rétegek felé szól. Ki kell dolgozni, hogy milyen propagandát vigyünk a tőkés országok dolgozói felé. A