MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1965

1965-05-28 58. öe. - 1965_PB 58/16

- Jh Mód.Péter et. /Külügymin./ Tisztelt elvtársak! A rendelkezésre bocsátott anyaggal egyetértek. Azt a tényt azonban, hogy az anyagot csak 2-3 nappal előbb kaptuk meg, kritikaként kell felvetni. Anélkül, hogy Prieszol elvtársnővel összebeszéltünk volna, ott folytatom, ahol ő abbahagyta. Az anyag kihangsúlyozza, hogy a nyugati ideológiai hatás erősebb Budapesten, mint bárhol másutt az országban. Az anyag is és Katona elvtárs is foglalkozik a kitétellel és ehhez én egy okot tennék hozzá, hogy a nyugati, gazdasági, politikai, ideológiai behatás közvetlen közöttünk lévő eszközei a külképviseletek. Ezeknek a tevékenységével szeretnék foglalkozni. Azt hiszem ahhoz, hogy a fellazítás politikájával kapcsolatban a saját feladatunkat helyesen tudjuk megfogalmazni és végrehajtani, általában foglalkozni kell a fellazitás problémájával. Feltételénül tudni kell, hogy a tőkés országok nemasért tértek át mint elsődleges eszközre a fellaiitás politikájára, mintha nem szivesebben szerveznének ellenforradalmat. Hanem olyan mértékben változtak, ahogyan az eddigi stratégiai elképzeléseik sorra vereséget szenvedtek. /Szakadék szélén való táncolás, ellenforradalmak szervezése/. Ezenkívül azért is, mert a békés egymásmellett élés politiláját rájuk kellett kényszerijiteni. Pedig ezzel együtt jár a közvetlen érintkezési felületek kiszélesitésének á lehetősége és a nagyfelületű érintkezés miatt a nemzetközi osztályharcnak nagyobb szerepe jut, mint korábban. Ideológiai harc mindig folyt. Jogos a megállapitás, hogy ez jelenleg a tőkés oldalon határozottan nagyobb jelentőséget kapott mint bármikor. Ez a módszer sokkal veszélyesebb, mint a régi közvetlen módszer. Frontálisan gyors átkaroló mozdSuíatok, gyors kulturális gazdasági és politikai bázisok kiépitésére törekednek és belülről igyekeznek a szocialista országokban lazitani. Ezek uj formák és a különböző megjelenési formáit nem mindig ismerjük, de a tartalom a lényeg ugyanaz, a szocializmussal való szembenállás és a haladás fékezésére irányuló törekvés. Mindenekelőtt nyilvánvaló azonban, hogy nem csak ezt alkalmazzák, ha ez is ma a fő cél. Johsonnak a közvetlen agressziós lépésére Katona elvtárs is utalt, de hozzátenném, hogy a fellazitás politikáját Kennedy adminisztrációjában dolgozták ki. ők sem maradtak azonban meg csak a fellazitás politikája mellett. Biztos, hogy tudatában vannak az ideológiai harc jelentőségének és tervszerűen készülnek rá. Egy-két bizonyítékot szeretnék felhozni. Az Egyesült Államok külpolitikájának irányítása egyik legfontosabb szerve a Külügyminisztérium mellett dolgozó Politikai Tervező Bizozottság. Ez a tervező bizottság 1963-tól kidolgozta a harmadik menet tervét, melynek fő eszköze a fellazitás politikája volt a sz cialista országok irányában, ők a következő indokkal támasztottá, alá a tervezetet ás magyarázták meg, hogy miért sikeres. 1./ Kyugat Európa gyors gazdasági fejlődése; 2./ A felszabadult országok ellenálltak a kommunista befolyásnak 3./ A kommunista országokban nacionalista törekvések ütötték fel fejülcet; ÁG