MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1965
1965-05-28 58. öe. - 1965_PB 58/13
Kazimir elvtársnak nem én vagyok hivatott, hogy válaszoljak, de alá akarom támasztani, hogy mennyire tudatos terve az imperialistáknak a behatolási politika. Az USA adatai szerint évente 5oo millió jj-t költenek propaganda eszközökre, azokJaővitésére. Ezenkívül nagyon jellemző erre a tudatos behatolásra Johnsonnak egyik cikke, amelyben részletezi, hogy milyen célokat akarnak elérni a behatolással. A cikk fő célkitűzésként jelöli meg, hogy kapcsolatokat kell teremteni olyan országokkal, akikkel ezideig még gyengén, vagy kevésbé volt kialakítva kapcsolat. Szélesebben kell terjeszteni az ottani eredmé-^ nyéket, az ottani politikai irányt. Azt hiszem ez nagyon világosan bizonyitja, hogy milyen tudatos a szándékuk. Pártunk munkájában ezekből a gondolatokból kiindulva nagyobb gondot kell forditani azokra a negativ hatásokra,^ melyeket az imperialisták csinálnak. Én azt hiszem, hogy mi általában a politikai munkánkban hibás vonalon állunk, túlságosan bizalmas kérdésként kezeljük ezeket a kérdéseket és ezért nem tudják az emberek, hogy miben nyilvánul meg a fellazitási mód. En megnéztem ezt a kérdést sok oldalról, hogy miként kisérelik meg az imperialista államok ezeket a behatolási törekvéseiket. Néhány példa; Leg általánosabban van elterjedve a külföldi utaknál, tanulmányutaknál. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a kiutazóknál nagy eltolódás van a nyugati országok irányában, főleg a Kutató Intézetek többségénél, - kb. 2/3 részénél- a kiutazás nyugat felé tendál, egy nagy % pedig^meghivás utján történik. Sőt nem csak az egyszerű beosztottaknál van ilyen jelenség, de a vezetők egy része is sokkal szivesebben fordul meg nyugati országokban. Van olyan vezető, aki egy évben hatszor is járt nyugaton. A másik a diák cserék. Ennek a kezdeményezése főleg az angolok részéről van meg. Ezenkívül van egy uj jelenség. Nálunk a kerületbe eléggé lehet érzékelni nyugati országba való munkavállalás utáni lelkesedést, nyelv tanulás cimén munkát vállalni. Szinte elképesztő példák vannak arra, hogy xorvos, mérnök gyermekei, akik itt jólétben élnek cselédnek és alkalmi munkásnak is képesek kimenni azzal a céllal, hogy a nyelvet tanulják. Mi nagyon tág lehetőségeket biztositunk a nyugati nyelvek tanításában. Az angol, francia, német követségek nagyon szorgalmazzák a nyelvtanfolyamokat, ^s mi ehhez iskolákat, helyiségeket biztositunk számukra, s hozzásegítsük őket, hogy a saját propagandájukat még szélesebb rétegekben terjesszék. Azt is látnunk kell, hogy társadalmi területeken nagyon megszűnőben van az orosz nyelv tanulása és olyan nagy a csökkenés, hogy 1-2 év múlva ha igy megy meg fog szűnni. Ezekre a dolgokra nekünk fel kell figyelni. Az anyagtartalmára vonatkozóan. Én ú*y látom, hogy nem számol az ideológiai munkánk azzal,-és az irányelvekben, az anyagban sem látok utalást arra- hogy^az imperialista behatolás nem csak tartalmában van meg. Tehát, abban a vonatkozásban, hogy a propaganda munkájukban egyre több igazságos mag van, holott azelőtt szüntelenül tudtak olyanokat hazudni, Hogy a házak