MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1965

1965-05-28 58. öe. - 1965_PB 58/10

Bihari elvtárs /EB titkár/ Őszintén mondva, bizonyos mértékig adósai vagyunk a VIII. Kongresz­szus azon határozatának, ami megjelölte, hogy a gazdasági építőmun­ka mellett a kulturális munka is jelentős, fontos. Valahol elron­tottuk a dolgot, s ezt nagyobb önkritikával kellene felvetni. Az irányelvek bizonyos önkritika, mert hivatkozik rá, hogy ezzel a kérdéssel a Kongresszus határozatainak megfelelően nem foglalkoztunk. Bizonyos változtatásokat kell eszközölni. Bizonyos tartalmi jelensé­gek vannak, amik figyelmeztetnek: megnövekedett a fiatalkorúak bűn­cselekményeinek száma; az állami gondozottak száma is növekedett; és a társadalmi tulajdon ellen vétők száma is nőtt. Szék a jelensé­gek azt mutatják, hogy erőteljesebben kell foglalkozni az ideológiai, erkölcsi nevelőmunkával. Többet és jól. Néhány szót egy-két olyan dologról, ami a szóbeli bevezetőben és az előterjesztésben is sz repelt. Több kommunistával való beszélgetés alapján az a tapasztalat, hogy a kommunisták jobban igénylik a veiül való foglalkozást. Itt kicsit differenciálni is kell. Csoportos beszélgetéseket, pártnapokat a jövő­ben is kell tartani, mert helyes. De egy kicsit kiemeltebben kellene foglalkozni a kommunistákkal, kicsit magukra hagyatva érzik magukat. Ezt többször fel is vetik. Á mi VB ülésünkön /III. kerület/ is felve­tődött, el is fogadta, hogy a pártcsoportok legyenek a kommunisták szolidaritásának fórumai is. Katona elvtárs felvetette, hogy sok az intrika, - ez többségében a vezető munkakörben dolgozó funkcionáriusok között van. Ez ellen töb­bet, határozottabban kell tenni. Véleményem szerint a párt belső éle­tével többet kell foglalkozni. Jobban befelé kell nézni. Kicsit kife­lé dolgozott a pártunk és ez erősen érezhető. Az előterjesztésben egyoldalúan szerepel a demokratikus centralizmus. Véleményem szerint együtt kell használni. Nem helyes csak a demokra­tizmusról beszélni és elhanyagolni a centralizmust. Nem lehet a demo­kratizmust fejleszteni és a centralizmust elhagyni, mert feszültségek lesznek. Ezt az anyagban is korrigálni kell. A másik ilyen probléma a forradalmi elméleti kérdésekkel való foglal­kozás. Ha felsorolunk olyan jelenségeket, mint az ifjúság bűncselek­ményeinek növekedése, állami gondosáéban veendő fiatalok számának nö­vekedése, társadalmi tulajdon ellen vétők száma, stb»/Azt is meg kell állapitani, hogy az ideológiai kérdések iránt a kommunisták érdeklődé­se is csökkent./ - mindezek a kérdések szükségessé teszik, hogy fog­lalkozzunk e kérdéssel. ÁZ állam és a párt szerepe sok helyen összekeveredik. A párt átvesz állami feladatokat, de a párttól senki nem veszi át a feladatokat. Helyesen kell kialakitani a feladatokat mindenkinek. Ne keverjük össze, mert ebből káosz lesz. Az ideológiai nevelés mellett az érzelmi nevelés is világosabban kell megjelölni. Kicsit kiesett a hatókörünkből. Katona elvtárs arról szólt, hogy lelkesebben beszéljünk a szocializmus ügyéről, az impe­rializmus ellen gyűlölettel lenni. Ezt csak ugy tudjuk, ha az érzelmi neveléssel többet foglalkozunk. Főleg ott, ahol a tudatos neveléssel kevésbé tudunk hatni. Bár a kettőt együtt kell csinálni. JÖ

Next

/
Thumbnails
Contents