MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1965
1965-05-28 58. öe. - 1965_PB 58/8
Dr.Bakos Zsigmond et. /V I.ker.PB.titkár/ ITem teljesen azonosan értelmezem az irányelveket és az előterjesztést, mint ahogy Katona elvtárs is a bevezetőben hangsúlyozta. Ez ugyanis nem tekinthető kezdetnek, hanem inkább erő és helyzet felmérés és folytatása mindannak, amit a Tárt ezen a területen tett, de talán több oldalubban avval a nem titkolt szándékkal, hogy az eddiginél hatékonyabb segítséget tudjunk adni. Az előterjesztéssel kapcsolatban annyit, hogy bár a bevezető azon részt pótolta, amit szóvá kivántam tenni, mégis helyenként határozottabb, differenciáltabb lehetne. A tervezetben hangot kapott a tájékoztatással kapcsolatos probléma. Tekintve, hogy azzal a szándékkal lett asztalra téve, hogy határozat szülessen belőle, elkerülhetetlen hogy aláhúzzunk néhány kérdést, mint pl. az ideológiai kérdés terén a nevelés kérdése. Általában elég nagy figyelmet forditunk a szomszéd országok életére. Tudjuk, hogy 1961-64. között Csehszlovákia nem volt rózsás helyzetben. Ugyanakkor hogyan tükröződött ez a tájékoztatásban. L T em arra gondolok, hogy a baráti országok nehézségeit összehasonlítsuk a sajátunkkal, de sok félreértést el lehetett volna oszlatni, ha gyorsabb, átfogóbb tájékoztatást adtunk volna. Amikor tul voltak a nehezén, mi akkor közöltük. Ez nem jó módszer. A másik a Lengyel országi társadalmi, politikai, gazdasági helyzet. A legkülönbözőbb hirek mellett egy átfogó értékelés eddig nem található . Külön megemlítem a bolgár ügyet. Kevesebb meglepetés érne bennünket, ha az ezzel a kérdéssel foglalkozó illetékesek részletesebben elemeznék ezeknek az országoknak gazdasági helyzetét. Ezek után azt hiszem felesleges ismételni, hogy ezen a területen van tennivaló. Hem jobb, sőt talán rosszabb a helyzet a kapitalista országok kommunista pártjainak helyzetéről nyert tájékoztatásunk terén. A nemzetközi helyzet nehezebbé teszi ezt. A belső problémáinkkal kapcsolatban bonyolultabb dolog és a rendelkezésre álló idő, ami a kézhez kapott anyag és az értekezlet között volt, nem elég hogy alaposan végig gondoljunk egyes kérdéseket. Alap probléma, hogy a magyar társadalmi életről, a belső gazdasági különböző végbemenő változásokról érdemleges anyagok nincsenek és egy 2o éves évfordulónak kell megszületni, hogy erről valaki irjon valamit és eligazítsa azokat akiknek erre szükségük van. A párttagság és a politikailag nem képzett tömeg a sablonos határozatokra való utalást tudomásul veszik, sokra nem mennek vele. Adatokat, tényeket kell az asztalra tenni, hogy meggyőzzük a saját politikánk helyességéről. Mert mi a helyzet pl. a kifejezetten pozitívként jelentkező szocialista munkaversenynél. Marad a Kongresszus határozat pontja, a Kádár elvtárs felszólalása és ezzel nagyjából ez a kérdés be van fejezve. ITem találunk a verseny társadalmi hatását elemző részletes anyagot, amely tény arra kényszeríti a pártmunkásokat, hogy a saját területéről adjon valamit, ami viszont nem jellemezheti az egészet. &