MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1964

1964-07-13 50. öe. - 1964_PB 50/30

Az elmúlt évi pártoktatás különféle formáin a legélénkebb, tartalmas viták az alábbi kérdések körül alakultak ki: 1. az osztályharc és szövetségi politika kérdései a szocializmus felépítésének időszakában, a szocialista nemzeti egység kialakításának útja; • 2. a párt vezető szerepének értelmezése; 3. a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom kérdései; 4. a szocialista országok gazdasági együttműködésének jelenlegi helyzete. 1. a) A pártoktatásban részt vevők többségének helyes álláspontja alakult ki az osztályharc és szövetségi politikáról. Emellett azonban elég sok vitát és véleményeltérést váltott ki az osztályharc és szövetségi politika összefüggésének kérdéscsoportja. Vannak elvtársak, akik általában egyetértenek az osztályharcról és a szövetségi politikáról vallott felfogásunkkal, de azt mondják: „más dolog az osztályharc és megint más a szövetségi politika". Abból az egyébként helyes elvből kiindulva jutottak el a szétválasztásig, hogy harcunk a régi társadalom erői és hagyományai ellen mindaddig tart, amíg ezek az erők léteznek és hatnak. Ebből a helyes tételből helytelen következtetést vontak le és azt mondják: „az osztályharc, bármilyen területen folyik, mindig és minden körülmények között osztályok és maradványaik ellen — adott esetben szövetségeseink ellen is folyik". Márpedig a szövetségi politika nem más, mint az osztályharc eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétéle. Az egyes történelmi szakaszokban kitűzött feladatok megoldása — a hatalom megragadása előtt, alatt vagy után, a szocializmus alapjainak lerakásáig, majd a szocializmus teljes felépítése szakaszaiban — mindig osztályharcban, a feladatok jellegétől függő szövetségi politikával történik. A szövetség tartalma és terjedelme természetesen nemcsak a munkásosztálytól függ, hanem a szövetségesektől is. A munkásosztály mindig arra törekszik, hogy szövetségét más dolgozó osztályokkal és rétegekkel a lehető legnagyobb mértékben kiszélesítse és tartóssá tegye. Napjainkban a szövetségi politika nemcsak a különböző osztályok és rétegek különböző érdekeit', illetve időleges céljaik egybeesését foglalja magában, hanem a munkásosztály harcának alapvető célkitűzései egybeesnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztságunk és a néppel azonosuló értelmiség valóságos érdekeivel. Mindezekből nyilvánvalóan következik, hogy az osztályharc és szövetségi politika szétválasztása, méginkább szembeállítása politikai hiba. A VIII. kongresszus megállapította, hogy: „Az osztályszövetség tartalma, terjedelme és formája a konkrét történelmi helyzet kívánta feladatoktól, valamennyi társadalmi osztály és réteg politikai magatartásától függően változik." — amit a hallgatók többsége ért és elfogad. A téves nézeteket propagandistáink egy része mégsem tudta meggyőzően cáfolni. Ez azzal magyarázható, hogy nem szorgalmaztuk eléggé a társadalom osztályszerkezetében végbement változások és az ebből adódó következtetések részletes kifejtését. b) Sokoldalú eszmecsere és vita alakult ki a VIII. kongresszus alábbi tételéről: „Az osztályharc fő területei jelenleg: a szocialista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ezért az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe." Társadalmi jelenségek értelmezésében egyes elvtársaink nem tudják követni a valóságban végbemenő változásokat és korábban szerzett ismereteik alapján mondják pl.: „Űgy tanultuk, hogy az osztályharc mindig három területen folyik, s elsődleges mindig, mindenütt a politikai terület, a politikai harc." E felfogásban propagandamunkánk gyengesége tükröződik. Nem tudtuk a társadalmi mozgás, az osztályharc alakulásának dialektikus jellegét mindenki számára érthetően és meggyőzően feltárni. Nem kapott kellő hangsúlyt és sokoldalú bizonyítást, hogy: az osztályharc mindig a meglevő állapotok megváltoztatására irányul. Korábbi harci célok megvalósulása újra és újra változtatja az osztályharc soron levő feladatait. Az osztályharc egyes területeinek ORSZÁGOS LEVÉLTÁR-