MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963

1963-03-23 41. öe. - 1963_PB 41/8

I 6 ­Elvtársak, ha a mérleget meg akarjuk vonni, akkor meg kell mondani, hogy a bu-dapesti ipar 1962-ben is hozzájárult ahhoz, hogy népgazdaságunk egészségesen, kiegyensúlyozottan, arányosan és egyenletesen fejlődik. Nagyon jelentős - amit Kádár et. par- . lamenti beszédében is emiitett - hogy fizetési kötelezettségeink­nek eleget teszünk, s tartozásainkat egy kicsit gyorsabban egyenlitjük ki, mint ahogy számitottuk. Pl. Kinának, Romániának, Csehszlovákiának már teljes egészében visszafizettük az ellen­forradalom után kapott kölcsönöket. Még egy pár szót az életszínvonalról. Budapesten a munkások átlagkeresete. 1962-ben 2 %-kal növekedett 1495 Ft-ról 1537 Ft­ra emelkedett. Jónak tartjuk, hogy az indokolatlan tartalékolá­sok a minisztérium, vállalatok, üzemek részéről megszűntek. Fock elvtárs nemrégiben előadást tartott a kerületi titkárok számára és szóvá tette - ezt belső használatra mondom - hogy az 5 éves tervben az előirt 16-17 %-os reálbér növekedés teljesí­tése egyenlőre nem látszik biztosítottnak. Ugyanakkor a kormány­zat nagy gondot fordit arra, hogy az emberek mindennapi élet­szükségletét a lehetőségekhez mérten a legjobban kielégitsük. Ha nincs burgonya, akkor hozunk import utján, vagy pl. javasol­ták, hogy a déligyümölcs exportot szüntessük meg, ezt nem tettük, mert ami egyszer már a lakosság számára biztositva lett, ahhoz a lehetőségekhez képest nem nyulunk. Ugyanakkor nagy gondot fordí­tanak a közlekedés gyorsítására, szolgáltatásokra, egyetemi férő­helyek bővitésére, stb. A tervteljesités érdekében a szakmai és mozgalmi szervek nagyon komoly erőfeszítést tettek. A budapesti dolgozók hozzáállása, ami leginkább a kongresszusi versenyben nyilvánult meg, mutatta, hogy Budapest valamennyi dolgozóját, munkásokat, alkalmazottakat, értelmiségieket átfogta. Ebben az időszakban tovább fejlődött, szélesedett a szocialista brigádmozgalom, kialakulóban van a szocialista munka üzeme, műhelyek, gyárak mozgalma. Erre az idő­szakra esett a KB. 1962. júniusi határozatának - a gépiparra vonatkozó - feldolgozása, Itt.a FVB uj módszert alkalmazott, és ugy látszik, hogy ez be is vált. Eltekintettünk a szokástól és az üzemeken belül kis munkakollektivák olvasták és vitatták meg először a határozatot. A tapasztalatokat' összegyűjtötték és utána vitatták meg felső szinten. Amikor azt mondhatjuk, hogy komolyan foglalkoztunk 1962-ben is az ipar tevékenységével akkor meg kell mondani, hogy a dolgo­zók munkakörülményeivel a foglalkozás nem volt kielégitő és 1965-ban ezen a téren sok javitani valónk van. El kell mondani, olyan a helyzet, hogy Budapesten - bár valami keveset csökkent a balesetek száma - egy év alatt minden 13. munkást ér valamilyen baleset. A haláleset 10.5 %-kal növekedett 1962-ben. Gyakorlati­lag mit jelent ez a helyzet. 47 millió táppénz kifizetést,•a ter­melés kiesése 350 millió forint, lényeges szám, de tegyük félre a^pénzügyi kihatását. Ha megnézzük, miből adódnak a balesetek láthatjuk, hogy 75 %-a a védő berendezések és óvó rendszabályok elhanyagolása miatt történik,*akkor meg kell szólalni a lelki­ismeretünknek. •z . - X

Next

/
Thumbnails
Contents