MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963

1963-05-27 42. öe. - 1963_PB 42/13

- lo ­mutatkozó feleslegből pótolják. Ezek szerint a^közép­foku szakoktatást a tárgyi feltételek vonatkozásá­ban az általános iskolák rovására oldják meg. Ilyen nehéz helyzetben vagyunk a tantermi ellátottságot illetően is, közel 5o tanterem került át a közép­fokú oktatás területére. Attól lehet félni, hogy ez a jó ; embereink, törekvő, aktiv egyének elhívását vonja maga után. Ma is az a helyzet, hogy aki kö­zépiskolába akar menni tanítani, pályázza meg a Fővárosi Tanácsnál és nekünk javasolni kell az el­menetelét. Persze én sem tudom mondani és más sem mondja, hogy ne a legjobb nevelők menjenek, de az általános iskolákban is szükség van jó nevelőkre, annál is inkább, mert az általános iskolákban a nevelőtestületek elnőiesedése tapasztalható, /Itt nem a női egyenjogúság ellen akarok szólni, de ne- . velési szempontból helyes, ha több férfi tanerő van,/ Az 1962/63-as tanévben 63,7 % volt a női nevelők aránya iskolánkban, ez Budapesti viszonylatban.még több, A mi iskolánkban gelenleg ez a szám 9o %. A női munkaerők figyelmet sok egyéb dolog.elvonja, amit nem is lehet tő&ük rossz nevén venni. Szeretném javasolni, hogy legalább távlataiban ez a probléma megvizsgalandóként szerepeljen. Aktuális lenne az állandó helyettesi rendszer visz­szaállitása, mert egy-két nődolgozó kiesése komoly problémát jelent. Az elmúlt tanévben pl, az volt a helyzet, hogy az I, és IY. osztályos nevelőket a testnevelő, illetve az énektanár helyettesitette, /Pozitívum, hogy képesitett nevelők voltak mind­ketten,/ Nem lehet azzal egyetérteni, hogy az anyagban oly mértékben sematikusan szerepeljen az iskolavezetés problémája. Az iskolavezetés vonatkozásában is uj móclon akarjuk megoldani a problémákat. Meg kellene vizsgálni, hogy indokolt-e a középiskolák és az általános iskolák vezetése közötti különbségek fenn­tartása. Pl, a középiskolában 32 iskolai csoport­nál lehet második helyettest beállitani, az álta­lános iskoláknál ez a szám 36. Barinkai Oszkárné elvtársnő Az anyagban tárgyalt kérdések közül egy kérdéshez, a felnőttoktatás kérdéséhez szeretnék szólni. Ez olyan téma, olyan kérdés, amelyben a szakszervezeti mozgalómnak nagy szerepe van. sokat tehet. Az ok­tatási törvény hatása a felnőttoktatás területén érezhető legkevésbé. Nincs kellő helyen a felnőttek iskolai oktatása. Még az irásos előterjesztés sem foglalkozik olyan módon,vele, ahogy az jelentőségé­hez mérten megérdemelné. Az oktatási törvény által megszabott feladatokat leszükiti a nappali tagozat oktatására, a felnőttek problémái kiesnek a látó­körből. Az^1962/63 oktatási évben a különböző esti­és levelező tagozatokon 82 ezer ember tanul. Beszé­des szám, hogy a budapesti középiskolások egyharma­da felnőtt, A főváros lakosainak csaknem 50 %-a végezte el az Ab is: Í

Next

/
Thumbnails
Contents