MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963
1963-03-23 41. öe. - 1963_PB 41/10
3./ Export termékeink minőségének javitása, Ízléses kikészitése, csomagolása, és megfelelő szállitás. Ebben a három dologban kell előre mennünk. Elvtársak ! Sokat gondolkoztunk azon, melyik lehet az a bizonyos következő láncszem, amellyel iparunkat és gazdasági tevékenységünket lehető legjobban tudnánk befolyásolni. Itt a termékek korszerű gyártására gondolunk. Miért ? Azért, mert egy terméknek korszerű^ sitese, kiküszöböl minden mellébeszélést. Nem azt mérjük vele, hogy hány szocialista brigád van egy üzemben, hogy ki törte össze kezét-lábát, stb. hogy volt-e anyag, vagy sem, hanem azt, hogy egy-egy kollektiva elő tudott-e állitani megfelelő terméket, vagy nem. Ez mutatója annak, hogy jól dolgoztak-e vagy nem. Mivel ez minden szubjektiv tényezőt kiküszöböl, ezért nagyon fontos. A korszerű terméknek meg vannak a megfelelő összehasonlitó mutatói, pl. az amerinai, a szovjet, a nyugatnémet, az angol termékek milyenségének, és hogy milyen módon gyártják ezt a terméket, tehát korszerű, vagy nem korszerű módon. Sok intézkedés történt már népgazdasági szinten a korszerüsités érdekében. Ezek azonban nincsenek kellően kihasználva. Erre a pártszervezeteknek a jövőben fokozott figyelmet kell forditani. Itt van pl. a korszerű termékek ártámogatása, az Országos Tervhivatal, a Kohó- és Gépipari Minisztérium közös rendelete a profilgazda szerepéről. Amelyik üzem a profilgazda^ annak kell gondoskodni az illető profil ápolásáról, fejlesztéséről, korszerüsitéséről, stb. A műszaki fejlesztésnél igyekeznek a vezetők ezt kihasználni. Jelentős a műszaki mutatók kidolgozása és az ezzel kapcsolatos intézkedések. A termelés pártellenőrzése során ezekre nagyobb figyelmet kell forditani. Van azonban egy sor gátló tényező, ami visszahúz bennünket. Pl. hogy a mi termékeink nagyon nehezek. Az ENSZ kimutatta, hogy a szocialista országok termékeinek súlya 30 %_kal nagyobb a nyugati országok azonos termékeinél. A hiba forrását a kohászatnál kell keresnünk, mert több és jobb minőségű anyagra van szükség ahhoz, hogy a tervezők és konstruktőrök megfelelő sulyu termékeket tudjanak 'tervezni. Amig ennek anyagi bázisa nincs, addig előrelépni nem lehet. Képzeljék el ? a termékeknél 30 % differencia van. A 30 % több kapacitást, létszámot, stb. jelent, tehát a verseny során nagyon rossz a poziciónk. Egy másik probléma, amit' már emiitettem, hogy az elgondolástól a gyártás megszervezéséig, azt a bizonyos 3-4 éves időszakot le kell rövidíteni. Az anyagi ösztönzők alkalmazásáról most már nemcsak beszélni kell, hanem tenni is valamit megválósitásáért. Kinn az üzemeknél kell kezdeni, mert a vállalatvezetésnek lehetősége van arra, hogy a jutalomra, ösztönzésre, prémiumra, nyereségvisszatéritésre szánt összegeket ennek elősegitésére használják fel. Meg kell vizsgálni, hogy.vállalataink hogyan tudnának szorosabb kapcsolatba kerülni a piaccal, mert a tényleges anyagi ösztönzés nem az a jutalom, amit a vállalat vezetősége kifizet, hanem maga a piac. A tőkésnek anyagi ösztönzője a piac, mert ott derül ki a termékről minden. Nálunk nem ott derül ki, hogy a vállalat jöl, vagy rosszul dolgozott, hanem ott, hogy az igazgató, vagy a felsőbb szervek hogy Ítélik meg a termék minőségét. ;to