MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962

1962-02-23 33. öe. - 1962_PB 33/29

Eischer Gyula elvtárs; A következő kérdéshez szeretnék hozzászólni: hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a pártmunkát a termelés területén. A termelés területén a kerületi,illetve a gyári alapszervi szinten mindkinkább a pártellenőrzés az, ami a fő, és az irányadó. Szükséges volna a cikkeken keresztül olyan téma bevezetése is, hogy ne csak a termelési eredményedet, brigádmunkák eredményemt érintő cikkek jelenjenek meg, hanem olyanok is, hogy pl. egy gyár pártszervezete hogyan végzi az irányító mun&áját. Hosszú időn keresztül a be nem avatkozás elve érvényesült még a pártellenőrzés terén is. Ezt ugy kellene rögzíteni, hogy nagyon nehéz üzemi, vagy kerületi zinten eldönteni azt, hogy egy-egy üzem tevékenysége a népgazdaság szempontjából olyan voltve, mint ahogyan azt a mutatószámok jelzik. A gyár igazgatója, a minisztérium nem tudja megállapítani, hogy hol történt hiba, mert csak mutatószámokat lát, azt, hogy minden jól megy és csak egy idő után derül ki, hogy itt még sincs minden rendjén. Azt kellene intézményessé tenni, hogy eljusson a kerületi, vagy üzemi szintig, amikor felső szinten összegeznek valamit, hogy nem ugy áll a helyzet, ahogyan azt a dolgok mutatják. Sokszor., kerületi, vagy üzemi szinten nem tudjuk megállapítani, hogy egyes dolgok hol akadnak el. Sokszor hónapokon, éveken keresztül bizonyos anyagok rossz minősege miatt nem tudunk ütemes termelést biztosítani ésküiába juttatjuk el jelzéseinket az illetékes üzemek pártszervezeteihez, változás nem történik. Különböző bizottságok átveszik az egyes pártcsoportok munkáját Ezen a téren nagyon ellentéses nézetek vannak; vannak, akik brigádellenesek és nem szívesen veszik a gazdasági iriddai bizottságok létezését. Ugy gondolom, hogy egy olyan elképzelést kellene megvalósítani, hogy ezeken a bizottságokon belül célszerű lenne a felhasz álásuk. Ha valahol azt tapasztaljuk, hogy jól megy a munka, bevonjuk a rosszul dolgozó gyárnak a főmérnökét tapasztalatcserére, hogy megtanulják, ho yan lehet jól dolgozni. Én a brigád mellett vagyok. Helyes volna az egyes emberek céltudatos mozgósítása is. Sok helyen, szinte fel kell fedezni azokat a szempontokat, hogy hogyan, aümz misherint nézzenek meg valamit. Sokkal jobb volna, ha konkrét segítséget kapnának. Pl. az anyagtakarékosság .terén, pl. azok az emberek, akik hoznak egy rendeletet a minisztériumban, ha ezeknek a bevonásával náznék meg a kérdést, akkor nem k&llene minden gyárban külön-külön kispekulálni, hogy mit nézzenek meg. De ha több szempont van, akkor könnyebb kiválogatni, hogy melyik a lényeges. 2^ ÍQ