MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962
1962-09-26 37. öe. - 1962_PB 37/56
b./ Népgazdasági szemlélet . Előrehaladásunk fontos lenditője a népgazdasági érdek elsődlegességének megértése, a központi, akarat érvényesítése. A fejlődés ellenére még mindig találkozunk olyan vezetőkkel, akik a helyi érdekeket a népgazdasági érdek elé helyezik. A népgazdasági érdek megsértését mutatja az a tény, hogy 1961-ben a budapesti ipar készletei kb. 1,9 milliárd forinttal növekedtek, ugyanakkor sokszor égetően szükséges berendezéseket nem kaptak meg az üzemek. Export teljesítésünk tervszerűsége kb. 80 $-os volt, Egy sor árucikkben továbbra is hiány van. A választék és a minőség nem minden cikknél megfelelő. A háztartási gépek alkatrész ellátása nincs megoldva. £:•';,-•-; A helyes népgazdasági szemlélet kialakításának egyik feltété- ^ le a kérdés jelentőségének megmagyarázása, megértetése. A.következő lépés azonban, hogy a szükséges intézkedések megtörténjenek. Mindkettőnél vannak hiányosságok, azonban az utóbbinál vagyunk jobban elmaradva. A Budapesti Pártbizottság sem lépett fel elég keményen és következetesen az ismert hiányosságok megszüntetése érdekében. Tűrtük, hogy jónéhány gépipari vállalat vezetője, miközben nagyon kemény harcot folytatott ujabb beruházások, gépek megszerzéséért,.a meglévő állóalapok jobb kihasználásáért úgyszólván semmit sem tett, A munkahelyek, a korszerű és nagy termelékenységű gépek jobb kihasználásában rejlő előnyök közel sincsenek kiaknázva. Az 1962. I. félévben megfigyelt 96 gépipari üzem megmunkáló' gépei a három műszak alatt teljesíthető munkaidőnek mínac'sz- m sze 41,1 $-aban üzemeltek. °»/ Anyagi ösztönzés. Iparunk fejlődésének egyik megoldatlan kérdése az anya-? gi ösztönzés. Nincsenek megfelelően kidolgozva sem a gyártmányok, sem a . gyártás korszerűsítésének gazdasági ösztönzői. Előfordul, hogy prémium, nyereség visszatérítési, jutalmazási és árrendszerünk ellenkező hatás-t ~ vált ki» A nyeföségrószesedé.s ösztönző hatása nem érvényesülhet, mert a sok bizönytalari ! tényei miatt csak az év lezárása után, bonyolult számitások alkalmazásával állapítják meg. Helyes lenne, ha az éves költségszint-csökkentési tervekkel egyidőbén azt is közölnék a vállalat dolgozóival, hogy annak teljesítése vagy túlteljesítése után hány nap nyereségrészesedést, kaphatnak. A jelenlegi gyakorlat lényegében egy utólagos
