MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961
1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/202
Irányító és ellenőrző munkánk hatékonyságát több tényező nehezítette, Illetve nehezíti. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának megalakulásáig megoldatlan volt a munkások közötti kulturális munkának szakszerű, az egyes rétegek körülményeit figyelembe vevő irányítása. Bár a SZOT Kulturális Osztályával megfelelő kapcsolatunk volt, mégsem tudtuk megoldani, hogy a budapesti szakszervezeti mozgalom kulturális tevékenységét rendszeresen és tervszerűen befolyásoljuk, illetve ellenőrizzük. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának megalakulása azzal a kézzelfogható eredménnyel járt máris, hogy a közösen kidolgozott budapesti népművelési program a budapesti szakszervezeti mozgalom kulturális munkájának is programjává lett. A szakszervezetek munkájában külön kiemelhető, hogy elsősorban a tömegkul- ' turális feladatok ellátására törekszenek (ismeretterjesztés, könyvtár, művészeti öntevékeny mozgalom, közönségszervezés stb.). A szakszervezeti munka értékes vonása, hogy pl. egyes iparágakban (építőipar, textilipar) a viszonylag elmaradott munkás- . rétegek általános műveltségének emelésére fordít gondot. Különösen értékes ez a munkásszállások kulturális programjának kialakításában és az ott lakó munkások kulturális nevelésében. Többet kell viszont foglalkozniuk a bejáró munkások nevelésével. Az értelmiségi szakmák is megtalálták sajátos kulturális feladataikat. A KISZ kulturális munkája hullámzó. A fiatalok közötti kulturális nevelés mindennapos munkakapcsolatot igényel a szakszervezetek és a KISZ között. A szakszervezetek tekintsék saját tagságuknak is az üzemi, illetve hivatali KISZ-fiatalokat, és ennek megfelelően támogassák a KISZ-szervezet tevékenységét. Lényegesen nagyobb tömegbázist kell teremteni a József Attila Olvasómozgalomnak, a szellemi öttusáknak, a daltanulási mozgalomnak stb. A többi tömegszervezetek sajátos feladatait a kulturális nevelőmunkában a közösen kialakított program fogalmazza meg. A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok munkájában is nagyobb helyet kaptak a kulturális nevelés kérdései a művelődéspolitikai irányelvek megjelenése óta. Fejlődött a népművelési állandó bizottságok tevékenysége, bár összetételük helyenként na49 • 2&i m{