MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/192

A művészeti ágak támogatásában a festők helyzete kedvezőtlenebb. A beruházások után megállapított 2 ezrelékes képzőművészeti zárolt keretből lehetővé vált a fővárosi lakótelepek és más területek díszítése és a szobrászok szinte állandó foglalkoztatása. Ez nagy vívmány. Olyan képzőművészeti ágak indultak virágzásnak, olyan lehetőségek születtek - pl. a monumentális festészeti és szobrászati feladatokkal -.amelyeket csakis a szocialista rend biztosíthatott. Nehezíti azonban az alkotók helyzetét - elsősorban a szobrászokét -, hogy nincs a fővárosban olyan helyiség, amely alkalmas monumentális müvek megalkotására. A festészet és grafika nagyobb támogatására kell törekedni. A vásárlások szervezésében komoly szerepe van a Képcsarnok Vállalatnak. Sajátságos, hogy az országos forgalomból csak 15 % (!) Jut Budapestre. Csupán a képcsarnoki terjesztés nem oldhatja meg e téren művelődéspolitikai feladatainkat, de a megbízások rendszeresítése, tervszerüsitése és kiszélesítése jelentős eredményeket hozhat. A képcsarnoki terjesztésből magas jövedelmet elérő művészek nagyrészt nem azonosak a nagyobb művészi eredményeket elért alkotókkal. E jelenség a kereskedelmi szempontok elsődlegességével magyarázható. Előfordulnak olyan esetek Is, hogy kiváló művészeti alkotások nem kerülnek rendeltetési helyükre, ami a tervezés gyengéit jelzi. A képzőművészeti élet legvitatottabb és legproblematikusabb területe a munkaelosztás és a zsűrik működése. A kultúrpolitika a zsűriken keresztül érvényesül közvetlenül. Az eszmei tartalmon alapuló minőségi megkülönböztetés egységének és következetességének hiánya zavarja a zsűrik munkáját. A képzőművészeti életben döntő szerepet játszanak a kiállítások. A Műcsarnok hazai gyűjteményekből rendezett kiállításain a látogatók számában szembetűnő a visszaesés: Év Kiállítások száma Látogatottság 1957 1959 1960 44 63 38 187 ezer 310 " 158 " 39