MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/161

A szabadidő eltöltéseden a sport is jelentős, részint aktiv sportolás , részint a sportesemények látogatása révén. A sportköri tagok száma 1960-ban 206 936, 1961-ben 226 592. A különféle sporteseményeknek évente mintegy 3, 5 millió látogatója van. Említésre méltó még, hogy az egy főre jutó havi kiadásokban a művelődés-szórakozás az 1957. évi 1,9%-ról 1960-ban 2,8%-ra emelkedett. Mindamellett igen sok embernek úgyszólván még egyetlen szórakozása a vendéglátóipari vállalatokban adott műsor, illetőleg zene. n NÉHÁNY ELVI KÉRDÉS Budapest kulturális fejlődésének elemzése megkívánja a fővárosra jellemző vonások feltárását, illetve a lakosság életmódjában bekövetkezett változások tudatformáló hatásának vázlatos öszszefoglalását. Nagy-Budapest kialakulásával a "város pereme" egyre távolabb került. A régi külvárosok, az uj lakótelepek felépülésével egyre jobban összeolvadnak a város központjával. A külső parasztfalvakból külvárosok lettek, amelyek nappal elnéptelenednek, mert a lakosság az angyalföldi, ferencvárosi, óbudai, kőbányai stb. üzemekben dolgozik. Nagy munkástelepek létesültek Budán. Még a Várnegyed összetétele is teljesen átalakult. Az uj lakótelepek nagyobb része (Lágymányos, Fiastyúk utca, József Attila telep stb.) beilleszkedett ugyan a földrajzi városképbe, de kulturális intézmé nyekkel nem rendelkezik. A művelődési objektumokkal ellátott régi övezetek szinte változatlan helyzete igy még jobban növeli a területi aránytalanságot. Kulturális intézményeink központi telepítése a múlt öröksége, a peremkerületek, különösen Csepel ellátottsága nem kielégítő. Kulturális fejlődésünk főbb tendenciáit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkások, általában a dolgozók, a művelődésben is elfoglalták az őket Joggal megillető helyet. Kulturális munkánknak elsősorban a dolgozó tömegek kulturális igényeit kell kielégitenl. Nyilvánvaló, hogy népünk meg. áltozott életkörülményei objektíve 8 -fw • -