MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961
1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/112
- 6 4 NÉHÁNY ELVI KÉRDÉS Kulturális fejlődésünk elemzése megkivánja a főváros arculatára jellemző vonások feltárását,, illetve a lakosság életmódjában bekövetkezett változások tudatformáló hatásának vázlatos összefoglalását. Fővárosunk sajátos vonása , hogy Nagy-Budapest kialakulásával a "város pereme" egyre távolabb került. A régi külvárosok.az uj lakótelepek felépülése révén összeolvadnak a város központjával. A külső parasztfalvakból külvárosok lettek, amelyek nappal elnéptelenednek, mert a lakosság, az angyalföldig ferencvárosi, óbudai, kőbányai stb. üzemekben dolgozik. Budán is nagy munkástelepek létesültek. Még a Várnegyed összetétele is teljesen átalakult. Az uj lakótelepek nagyobb része /Lágymányos, Fiastyúk utca, József Attila telep stb./ beilleszkedett ugyan a földrajzi város- \ képbe, de kulturális intézményekkel nem rendelkezik. A művelődési objektumókkal ellátott régi övezetek szinte változatlan helyzete ily módon "növeli a területi aránytalanságot. Kulturális intézményeink központi telepítése á múlt öröksége. A peremkerületek és különö-s-en Csepel ellátottsága nem tekinthető kielégítőnek. Kulturális fejlődésünk főbb tendenciáit vizsgálva .megállapíthatjuk, hogy a munkások, általában a dolgozók a művelődés tesén is elfoglalták az őket joggal megillető helyet. Kulturális munkánkban alapvető a dolgozó tömegek, kulturális igényeinek ki elég jté se., . Nyilvánvaló, hogy népünk megváltozót^ életkörülményei objektíve alakitják az emberek politikai szemléletét, formálják gondolkodásúkat és csiszolják erkölcsi ' felfogásukat. A szocialista termelési viszonyok.és az azokra épülő, illetve azokra viaszaható kultúra már eddig is lényegesen megváltoztatta dolgozóink gondolkodását, világnézetét. ' A szocialista termelési viszonyok kialakulása a munkásosztály vezetésével, s ezzel párhuzamosán a munkásosztály jelentős politikai, világnézeti fejlődésével együtt ment végbe. A szocializmus alapjainak lerakásáért folytatott harc erősítette a munkásosztályban a társadalom vezető osztályára jellemző politikai és erkölcsi vonásokat. Ebben a harcban alakul és szilárdul a munkához való uj szocialista viszony, s ez megmutatkozik a munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban, népgazdasági terveink tulteljesitésében. A szocialista nagyüzem emberformáló kohójában csiszolódik a közösségnek élő, a közösségért közösségben dolgozó I szocialista .ember, és uj erkölcsi normák alakulnak benne.