MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/54

_97- 100jó filmet. Hát mit csináljunk? Ennek a szakmának; a művészeti termelésinek vagy a mércéje nagyon magas, vagy a természete olyan, hogy szükségképpen sok selejttel dolgozik. Szükségképpen a hő termelés hozza magával a nérjány jót. Az elvtársak nem tudják, mert a világtörténelemben jártasak sem tudják milyen nagy irodalmi élet volt Petőfi korában, milyen hallatlanul sok költő volt itt Magyarországon, és nemcsak olyan akármilyen költők. Olyan költők voltak akikkel szemben a nagyszakállú esztéták, földi, akiről utcát neveátünk el, aki a magyar irodalomnak az atyja vagy micsodája- ugy is néz ki ez az irodalomtörténet - elég az őhozzá Toldi azt mondta, hogy Petőfi nem költő hozzájuk képest. Olyan nagy költők voltak Hiador, meg sorolhatnám igy tovább, hogy komoly akadémikusok azt mon ták rájuk, hogy Petőfi hozzájuk képest egészen gyengécske, vagy tulajdonképpen nem is költő. Izgalmas irodalmi élet volt, n

a

gy irodalmi csaták voltak itt abban az időben és ezeknek a talaján kinőtt egy Petőfi meg egy Arany János. És ez igy természetes. A XVII. században Franciaországban késhegyig menő viták folytak majdnem a békés egymás mellett felfüggesztésével. Viták folytak Eorneille és Praddon között, hogy melyiküknek a Oidje jobb. lékünk ma ez a kérdés nem vitás. Elfelejtettük Praddon Cidjét, de ehhez kellett Praddon Oidje is. Sok kell tehát a művészeti életben ahhoz, hogy a jó megszülessék. És ha inni itt az adm. eszközöket túlságosan igénybe vesszük és arra buzditjuk vestőinket, hogy amikor valami nem tetszik, egy darab, vagy egy könyv, akkor miért nem avatkozik be a minisztérium, nem védjük helyesen a művészeti termelés érdekét, higyjék el az elvtársak. Sh i35^