MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961
1961-11-28 31. öe. - 1961_PB 31/6
- J kommunisták egysége és a kongresszus egysége ebben a kérdésben az egész nemzetközi kommunista mozgalomra rendkivüli^mértékben fog hatni és megszünteti azt a fajta kacsintgatást, hátha lesz meg egy fordulat, jobb, ha hallgatunk erről a kérdésről. Sokszor jelentkezik az ellenvélemény vitelében a megvédés szó. Jó, hogy ezt kihozzák, nekünk bizonyos tekintélyünk kell legyen ebben a világban. Jelentkezik ez balról és te jobbról is. Véleményem saa-int nekünk azon a tiszta állásponton kell lennünk, amit ez a kongresszus képviselt és ezt minden módon védenünk^ke11. Voltak olyan jelenségek, amelyek a mi forradalmunk tisztatáság bemocskolták, araik kompromittáltak. Nekünk, kommunistáknak nem kell szegyein! magunkat, amikor hozta ki ezeket a dolgokat, vagy amikor a 'trockisták hozták ki a dolgokat, történelmileg akkor is nekünk volt igazunk. A trockisták bomlasztották az antifasiszta frontot, mi pedig kovácsoltuk azt a frontot. Nincs szégyenkezni valónk a saját multunkért, ami annyira tiszta és erkölcsös, ,hogy^az ember ki mer állni a nyilvánosság elé ezekkel a dolgokkal. Es akár^ aSztálin-kérdést illetően, akár a személyi kultusz kérdés vonatkozásában, akár az albán-kérdésben, aki itt nem érti meg, hogy ezt csak niltan, egyenesen fehéren-feketén lehet tisztani, és igen is ki kell állni ezzel a világ elé, az vaüanilyen módon ha mást nem, erkölcsi opportunizmust mutat. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az az ötezer valahány küldött, aki ott volt - és tanácskozási joggal voltak ott - ezekben a kérdésekben igenis lelkesen és egységesen foglaltak állást azért, mert a demokratikus forradalmi szellemű vezetés a sztálini módszerekkel szanben és a kaszárnya módszerekkel szemben bizonyos hátránnyal küszködik. Akár azzal az idővel összehasonlítva, amikor az Internacionálé vezetését Sztálin vette át, akár azzal az idővel összehasonlítva, amikor Sztálin^egyszerűen beleszólt más szocialista országok belügyeibe, és az uj módszer, a XH. kongresszus szellemében való találkozása a nemzetközi munkásmozgalom begyes pártjainak az egyenrangúság, egyenjogúság alapján, egymás belügyeibe való bele nem szólás alapján, ennek előfeltétele az, hogy a Szovjetunónak nagy erkölcsi súlya van a nemzetközi mozgalomban. Aki ezt nem érti meg, aki itt valamilyen fajta uj centrum kialakitása felé kacsint - gondolok az albánokra, a mieinkre is, mert vannak ilyenek -, azok nem értik meg egyrészt azt, hogy milyen nagy jelentőségű dolog ai Szovjetunió világhatalaÜSk növése, milyen nagyjelentőségű dolog a Szövgetunió ereje r gazdasági, nem utolsó sorban katonai, erkölcsi ereje, népszerűsége a világban. Akik nem értik meg, hogy éppen a mostani, a nemzetközi mozgalom irányításában, kapcsolatában beállott uj viszonyok közepette mennyire fontos az, hogy tökéletes belátás alapján igazodjuk a Szovjetunió politikájához. Nem részletekben, nem mindenben, de igenis igazodjuk azokhoz az elvi megállapításokhoz, a fő vonalhoz, amelyet a Szovjetunió visz és^amelyvegy óriási tapasztalatú párt igen nehezen kiküzdött, és az egész nemzetközi mozgalom érdekében kiküzdött t^pasztalataikal rendelkezik. Mindannyian látjuk, érezzük, mindannyian átgondoltuk mi történt volna nálunk Magyarországon, ha Molotovék csoportjának ez a puccsa sikerül? Mindannyian látjuk, tapasztaljuk a mindennapi életben mit jelent az, hogy felszabadult nálunk a gondolat, az alkotó munka, a tömegek kezdeményező ereje, mit jelent az az egész pártéletünkben, hogy az emberek kapcsolata alapvetően a bizalmon alapszik és nem a bizalmatlanságon többé. Mit jelent az, hogy nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy abban a tudományos intézetben nem kell felni, hogyha balul sikerül egy kisérlet, börtön lesz a vége. Itt arról van szó, hogy itt mindenki kisérletezikk és keresi az ujat.
