MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-01-20 26. öe. - 1961_PB 26/12

Jáhki Kálmán elvtárs: Gáspár elvtárs, az 1960-as év munkájáról szóló értekelését hallgatva az a véleményem, hogy sok olyan tapasztalattal lehetne még azt kiegészíteni a pártmozgalom irányában, meJHyhéz sok idő kellene. Ezzel nem foglalkozom, de mégis két kérdésre szeretnék visszatérni a saját kerületünket illetőeh. 1. Á tanulási vágy. Amit elmondott Gáspár elvtárs, a mi kerületünkre is vonatkozik. A pártoktatásban 1960/61-ben 27%-kal vesznek többen részt, mint az elmúlt évben. Ha megnézzük a dolgozók esti iskoláit, általános iskoláit, a helyzet 25-30%-os emelkedést mutat. A mi véleményünk az, hogy a dolgozók középiskoláin még nagyobb lenne a fejlődés, ha férőhely és tanerő megfelelő mértékben állanának rendelkezésre. Nem .ismerem a belső kerületek ilyenirányú helyzetét, de a külső kerületeknél ez fékezi a tanulást. 2. Ami a termelést illeti, a kerületünkben is a kongresszus után fellendült a munka. Nagyon szeretném magam ugy kifejezni, hogy ne érződjék a legkisebb elbizakodottság sem a hangomból, de a 103. júniusi határozata után, valamint a szeptemberi határozatok után tetir vizsgálataink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a budapesti átlaghoz viszonyitva kicsit jobban állunk, amiről mi hallgatunk. Jelentős emelkedést ért el a helyiipark állami vállalataink 1960-ban 2,400 millió forint értékű áruval termeltek többet, mint előző évben. A szeptemberi EB határozat a mi tapasztalataink szerint nagyon hasznos volt, mert sok mindenre' felhívta a figyelmünket. Olyan problémáink voltak nekünk is, ami a munka szervezéséből adódva, nehézséget okoztak. Ez most ugy néz ki, hogy többre is volna lehetőségünk, ha a munkazservezés egy kicsit előbbre tartana* Erre a szervezésre kell nekünk a jövőben igen nagy súlyt fektetni. Ha ez sikerül, akkor 1961-ben 80%_ot termelékenységből tudunk hozni. Ami probléma, nemcsak nálunk, de biztos másutt is; ez az alkalmazotti létszámgazdálkodás kérdése. A tapasztalat az, hogy a normaigazitást közvetlenül a termelésben résztvevőkre kell értelmezni. Agyakorlatban azzal talalkozunlc, hogy a dolgozók azt mondják: helyes, ha -igazitunk, mert az én gépem nem volt megfelelően kihasználva, de szeretném látni, hogy az irodákban dolgozók munkaidejére mikor lesz gond forditva. Ezzel a kérdéssel - szerintem - nemcsak budapesti, hanem országos szinten is jó lenne foglalkozni. Egy másik kérdés - bár nincs napirenden, de helyes volna, ha a Budapesti Pártbizottság ezzel is foglalkozna - a gyárak összevonásának kérdése. tf~ Kk