MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/50
- 7 az egy és ugyanaz, pon tosabban a s zövetségi .PQli_tiJga—gásgg..AJ2E°ifLr- • frariáttta -ogztáiyharcáaak.. S a ezgygtaég e gyes rftfeeg ^kefr teiclafc ve változik a ha talpfáért való harcban s a hataloc^ ja^raj^dá sa_^után^ 3ő_t_ a_ n eazetkö zi és belső körülmények változása. köjyg^^zj^be^Jj^l^^^e^^gj^as országokban már_ a_ proletárdiktatúráér t való har c időszakjban^jfcljzále^ sedhet a munk ásosztály és a szegényparasztság szövetsége^ A proletárosztályharc ás a szövstségi politika kettéválasztása: tehát vagy osztályharc vagy szövetségi politika, valamint annak meg nem értése, hogy a szocializmus építésének szakaszában nálunk ás másutt szükségszerűen szélesedni kell a szövetségnek; illetve más oldalról, annak,a meg nem értése, hogy a szövetség nem jelenthet osztálybékét, a 711. kongresszuson meghirdetett szövetségpolitikával kapcsolatosan kát helytelen általánosításhoz vezetett el. Az első általánosítás kb, a Itovetkezőkóppen fogalmazható meg: JJ ártunk mivel a i munkás-parasz t szö vetséget más rétegek megny e rés é vei is jd-^szále:Bi_ti t ez az osztályharc feladását jelenti, a jpárt lényegében osztálybeliét hirdet. • V A második általánosítás körülbelül, igy hangzik: Nem ,JL eh et, egyszerre AgAygÁsi £i_ j3olitika ós osztályharc. A s zö vétsége sejtre _sj3üjíséj^x a il> SJt. osztályharc a szövetségeseket elidegeníti^ Kétségtelen mindkét következtetés antimarxista-antileninista, szemléletmódja metafizikus. Mit nem vesz figyelembe az első általánositás? Mindenekelőtt azt, hogy a proletariátus osztályharcának a lényege: a.J?.roletárdikt atfura me gteremtés e ás szi lárdí tása nem egy abeztrakt .. társadalomba n, hanem egy ténylegos^y^i^jy^^ J>g-». P-^'oen a tá rs ad a lom ban. Jlo^^JtJ^s^ÁíXgJilPJLJ 1 ^^^?0 ^ A két fő osztály a kapitalista társadalomban: a munkásosztály ós a tőkésosztály. De emellett még vannak, léteznek olyan osztályerők, melyeknek politikai hovatartozása lényeges, alapvető a kapitalizmus fennmaradása, illetve a proletárdiktatúra megteremtése szempontjából. A kapitalizmus szükségszerű felbomlásából nem következik annak automatikus összeomlása. A kapitalizmus megdöntésében a marxizmus klasszikusai a proletárforradalmat objektiv tényezőként határozták meg. De a ü° £r
