MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/48
-- 5 ~ A szövetségi politika irányelvei, mint ismeretes párttagságun k és. népünk döntő több sé gének a vélemény ével találkozott. A rópjteopjgoyjíír. ka ebben a szövet ságpolitiká ban ölt testet,. ^Qly^k.cél^i_&__a^q^eQSz^ . mus építése, a béke, függetlenségünk vádelme, a prpl etár internac ionalizmus erősítése, a nemzetközi haladé erők támoga tása. 5 népfrontjaoliti,-^, ka, szövetségpolitika vezet el a népi-nemzeti e gység m egvalósu lásához. A népfront természetesen több, mint a nápf rontmozga].om, es csak része . • s egyik eszköze a népfrontpolitika Megvalósításának. A népfront vezetője: a párt által vezetett munkásosztály, mely szövetséget köt mind. azokkal .a rétegekkel, melyek a fenti alapvető célokat magukévá teszik, 33 célok megvalósítása pártunk Központi.Bizottsága által irányított kétfrontos harcon keresztül érvényesül. Ebben a harcban párttagságunk ffe népünk döntő többsége összeforrott, felsorakozott a Központi Bizottság mögé, mert népünk érdekét fejezte ki, mert az él et , a gyakor lat vitathatatlanná , tette a pol itikai irán y elv e k hely esség ét , marxista-leninista voltát. Az iskolánkivüli pártoktatásban az MSzHP VII. kongresszusa tárgyalásánál Budapestem is a résztvevők döntő többsége hitet tett az irányelvek támogatása és megvalósítása mellett. Ugyanakkor megállapítható, hogy . vannak olyan jelenségek a budapesti pártszervezetekben ás pártonkivülieknél - ozt tapasztaltuk a viták alkalmával -, melyek azt mutatják, . hogy a párttagság és á pártonkivülick egy része nem érti, vagy nem he^ lyesen értelmezi szövetsági politikánk egyes elveit, s olyan következ^ tetést vonnak le, hogy pártunk szövetségi politikájában liberális, opportunista, illetve szektás elemek is találhatók. • Az alábbiakban szeretnénk néhány ilyen jellegű megállapításra felhívni a figyelmet, s ezen megállapítások helyte lenságé re, antimarxista voltára kitárni. Osztályharc ás szövet ségi aolitika "Közismert tény - irja Lenin - hogy valamely adott társadalom egyes tagjainak törekvései keresztezik más tagjainak a törekvéseit, hogy a társadalmi élet tele vaja ellentmondásokkal, hogy a történelem napok és társadalmak egymás elleni haroáról, a népekon ás társadalmakon belül dúló harcokról beszél, s azonkívül a forradelom és a reakció, a .. báke és a háborúk, a tospedés és a gyors haladás, vagy hanyatlás időM
