MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960

1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/15

- 11 Schumeth János elvtárs : . Egy-két gondolatot szeretnék felvetni, hogy mennyire helyesen látjuk a dolgokat. Először a szocializmus alapjainak lerakásával kapcsolatos anyaghoz kivánok hozzászólni; A Kongresszus által meghatározott irány kimondja, hogy a termelékenység növeléae

a szocializmus alapjai lerakásának egy része. Ezt a problémát azért vetem fel, mert amikor mi beszélünk emberekkel, gazdasági vezetőkkel, - ezt nagyon szépen el tudják mondani, látszatra az emberek ezt értik. Azon gondolkodom, hogy talán mégsem értik elméletileg ezeket a kérdéseket, vagy esetleg más problémáról is szó van, loo közül talán 1-et találunk, aki ne tudná ezt elmondani. Ezt azért vetem fel, mert az iparon belül ellentmondással találkozunk, ugyanis elméletileg mindnyájan jól ismerik a lenini tételt, hogy a kapitalizmust a magasabb termelékenységgel lehet legyőzni, - de a gyakorlatban ezt nem tudják megválóéitani. Meg kell néznünk, hogy értik-e A a kérdést. Általában értik, de a gyakorlatban nem ennek szellemében cselekszenek. Pl. az egyik üzemben a tervezésnél két féle tervet készítettek; belső tervet és maximális tervet. Itten kommunista elvtársakról van szó, ismerik a marxista tételt, - de a gyakorlatban nem ezt teszik. A másik; ismerik a termelékenység tételeit, de a gyakorlatban a termelékenység megoldását létszám növekedéssel oldják meg. Pontos műszaki intézkedéseket nem tesznek meg és igy visszatartanak dolgokat. Azért vetem fel igy ezt a problémát, mert nem arról van egyszerűen szó, hogy a propaganda munka tevékenysége nincs eléggé összekapcsolva az élettel, - hanem mi nem tudjuk összkapcsolai az elméletet a gyakorlattal. Nem tételezem fel senkiről, hogy direkt cselekszik igy. Javaslom, hogy nézzük meg azt, hogy a propaganda munkánkat hatékonyabbá tudjuk tenni, hogy ne csak elvileg, hanem gyakorlatilag is értsék meg, hogy miről van szó. •

A másik kérdés az osztályidegen elemek problémája. Ugy látom, hog^ a szövetségi kérdést még csak értik az emberek, de a párt politikáját az osztályidegen elemekkel kapcsolatban, kevésbé értik. A beszélgetések során felteszik nekem a kérdést; "Ugy tudom, hogy az osztályellenséggel szemben osztály harcot kell folytatni", Ez igy van. "De akkor nem értem, hogy miért engedjük meg,^ hogy az osztályidegen elemek beilleszkedjenek a szocializmus építésébe. Nem tudod te azt, hogy a kutyából nem lesz szalonna", stb. Tehát ezt a kérdést az emberek elvileg sem tudják megérteni. Nem látják az osztályharc öszszefüggéseit a forradalmi helyzet megfelelő szakaszában. Nem látják azt, hogy ma nem személyek ellen vivjuk a harcot, csak akkor, ha nem illeszkednek bele társadalmunkba, vagy rendszer ellenes tevékenységet fejtenek ki. A dolog másik oldala; hogy amikor vezető elvtársaink látják /nagyon sok esetben/, hogy ez, vagy az az ember nem kapott erkölcsi bizonyítványt, akkor jönnek a mentesitési akciók, hogy ez vagy az más eset, ez nem olyan mint a többi stb. S hivatkoznak a párt politikájára, amely az osztályellenséggel szemben engedi, hogy beilleszkedjenek a szocializmus építésébe. Itt is a propaganda munka tevékenysége vetődik fel, mert máskép nem tudjuk felfegyverezni a kommunistákat. Elmélet és gyakorlat össze hangolását meg kell oldanunk. ts Trr;*