MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/11
Haász Árpád elvtárs: 1./ A vitaanyag a szocializmus alapjai lerakásával kapcsolatos különféle vélemények egységes értelmezése érdekében felsorolja azokat a főbb tényezőket, amelyek együttesen meghatározzák: mit is jelent az alapok lerakása és a szocializmus felépitése hazánkban. Ez helyes és jő dolog. Megvallom, hogy a fenti kérdésekben mutatkozó bizonytalanság kissé meglepett. Nem terelődik-e a vita akarva nem akarva kissé a szőrszálhasogatás, a talmudizálás irányába, ami propagandamunkámnak a múltban ismételten visszatérő jelensége volt. Én ugyanis azt hittem, hogy az MSzMP megalakulása óta kiadott dokumentumok, különösképpen a VII. kongresszus anyaga elég támpontot nyújtanak propagandistáink számára a szocializmus alapjai lerakása fogalmának és főbb tényezőinek tisztázásához. Ehhez járul* még, hogy az SzKP rövid történetének legújabb kiadása is sok tanulságot nyújt a szocializmus alapjai lerakásának kérdéséhez, ahhoz, hogyan oldot* ^ ták meg ezt annak idején a Szovjetunió fejlődésének akk ori Jrfírj iiV men yei között .Tglég gyakran találkozunk - mint ezt az anyag is tükrözi - a tömegekben élő olyan nyugtalansággal, vajon nem erőltetjük-e újra túlzottan az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a szocializmus felépítésének ütemét, nem történik-e ez ismét az életszínvonal emelkedésének rovására. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen talán utalni arra, hogy a szovjet nép elsősorban saját erejére utalva a kapitalista környezet közepette sokkal nehezebb viszonyok között, sokkal nagyobb áldozatok árán is rövidebb idő alattvá polgárháború befejezésétől 1931~32~ig, tehát kb. 11 év alatt/-rakta le a szocializmus alapjait, mint ezt nálunk a VII. ^sU.<--^ /J<nA ' kongresszus irányelveiíelőirják. Ea vonatkozik a szocializmus ' felépítésének ütemére is. A hazánkhoz bizonyos mértékig hasonló struktúrájú európai népi demokratikus országokkal , való összeha sonJS33C szintén arra utal, hogy a szocializmus alapjainak lerakása és felépítésének meggyorsítása terén nem állunk az első helyen, fejlődésünk előirányzott üteme tehát amennyiben helyes munkamód• szerekkel dolgozunk és a tömegekkel való jő kapcsolatainkat nem veszítjük el, reális és nem túlzott. 2./ Az ellentmondások törvényszerűségének és a rendszerünkben való kiküszöböllíetőségének kérdéséhez: Vigyáznunk kell arra, hogy ebben a kérdésben ne irjunk a kelleténél többet az októberi ellenforradalom előtti években elkövetett hibák rovására. Nem azért, mintha ezek a hibák nem okoztak volna mérhetetlen károkat, hanem azért, mert most, négy év eltelte után és a jövőben egyre inkább mi vagyunk felelősek azért, ami történik és igy azért is, hogy az ellentmondásokat minimumra csökkentsük, azok keletkezését csirájában vegyük észre és ezeknek le hetőség szerint időben elejét vegyük. Különben az anyag maga' is~helyesen szögezi le, hogy "ahol a népgazdasági vállalat és egyéni érdekek ütköznek' ott a hibát végső fokon magunkban, a mi munkánkban kell keresni." 3./ Néhány megállapitás, amely legalább is jelenlegi fogalmazásában nem világos, és igy félreértésre adhat alkalmat. Ilyenek pl. a 14.oldalon: "...párttagságunk politikai képzettsége általában megfelelő, de ideolÓgiai-eszmei felkészültsége eléggé egyoldalú". Nézetem szerint ha párttagságunk politikai kipzettsége általában megfelelő veAnn, akkor az ideológiai-eszmei felkészültsége sem lenne nagyon egyoldalú. Ezt valahogy másképpen kell fogalmazni, mert a párttagság és különösképpen a propagandisták révén kell elérnünk, hogy ilyen döntő jelentőségű politikai és ideológiai kérA