MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960

1960-06-06 22. öe. - 1960_PB 22/25

^ Gáspár elvtárs: Szeretném elmondani, hogy miért a PTO terjesztette elő ^ezt az anyagot és miért nem az IKO. Azért döntöttünk igy, hogy a kérdéssel való foglalkozási; a módszerekkel való foglalkozást az egész párt ügyévé tegyük. A PTO terjesztette elő, de természetesen az IKO-val együtt folyt a munka. Ami a témát illeti: igazuk van az elvtársaknak és az anyag is tartalmaz egy ilyen részt, hogy "a termelés párt ellenőrzése" cim alatt mi értendő. Valóban többről van szó, mint csak arról, amit az anyag cime tartalmaz. Sőt, lényegesen többről van szó. Ha a klasszikusokra gondolunk, eszünkbe jut, hogy a proletárdiktatúra egyik funkciója a gazdasági szervező tevékenység. A proletárdiktatúra eszköze a munkásosztály pártja, tehát akkor a gazdasági szervező munkával a pártszervezeteknek szélesebb értelemben kell foglalkozniuk, mint leszűkítve a termelés párt ellenőrzésére. Az értelmezés tekintetében valami nem stimmel. A témánál látni kell, hogy vannak hiányosságok a pártmunkában. A gazdasági szervező tevékenységet illetően nem a hozzá nem értésből fakadnak ezek, hanem a rossz módszerekből. Uj elvet kitalálni nem kell. Csak az értelmezés tekintetében kell közös nevezőre jutnunk. Ebben van tennivalónk bőven. A pártszervezetek mind a kerületben, mind az üzemben a termeléssel jobban foglalkoznak, lényegesen jobban, mint bármikor. Szinesebb a pártmunka, sokoldalú és ami nagyon fontos, hogy szakszerűbb és egyre jobban támaszkodik a tömegekre. Ez a legfontosabb. Jó utón járunk, de tökéletesíteni kell a módszereket. Nagyon sok kerületi, üzemi pártszervezet komoly erőfeszítéseket tett a szinesebb, hatékonyabb munkára, de nagyon messze járnánk az igazságtól, hogy ha azt mondanánk; ezen a téren minden rendben van. Felhívom a figyelmet: Az értelmezés tekintetében nem lehet kiindulni kizárólag a termelés pártellenőrzéséből. Arról van szó, hogy ennek a munkának is magvaB- a logikáját kell végig gondolni. Ha nem veszik rossznéven, mondok egy hasonlatot. Ha a mezőgazdaságban csak begyűjteni akarunk - s nincs vetés és nincs kapálás y /mint ahogy volt egy olyan időszak, hogy csak begyűjteni akartunk/ akkor mit gyüjtüek be? Ha a célkitűzés meghatározásában nem veszünk részt, másszóval a termeléssel kapcsolatos összes nehézségeket elhallgatjuk, nem ismerjük és nem mozgósítunk, akkor mit ellenőrzünk,-vagy csak ugy önmagában véve? A célkitűzésekkel minden szinten valamilyen formában foglalkozni kell. A KB szintjén ennek jó módszere van. Ezzel viszont nem csak KB szinten kell foglalkozni, hanem Budapest területén lévő ipartervezésben még meg nem oldott problémákkal is. Véleményem szerint van hézagpótlási lehetőség. Üzemi szintre is kell koncentrálni. Diósi és í)öbrentei elvtársaknak igazuk van. El lehet ezt kezdeni a termelési tanácskozásoknál, de sokkal fontosabb, hogy üzemi pártbizottságaink legyenek tisztában a reális célkitűzésekkel. Nem jó az a régi követelmény, hogy a párttitkárnak, kommunista vezetőnek mindenhez legjobban kell értenie hivatalból. Egyszer már kipróbáltuk ezt és nem vált be. Nem ez a marxista terminológia. Ha van egy párttitkár a szerszámgyárban, vagy a textilgyárban-, azt nem baj, ha ért hozzá, de azért mégis az igazgató a párt által ajánlott ember és ő a szakember, ők ott vannak, velük kell együtt dolgozni, ki kell kérni véleményüket a tervezésnél is, hiszen a KB apparátusában dolgozó elvtársak felkérésére gazdasági téren dolgozó szakemberek készitették el a terveket és azt hiszem, ezt lehet alkalmazni a KB módszeréből. Nézzék meg a pártbizottságok a tervezést a legelején. A termelés pártellenőrzése fontos fogalom, de itt nem csak erről, hanem a gazdasági é-pitő munkával kapcsolatos pártmunkáról van szó.