MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960

1960-01-15 19. öe. - 1960_PB 19/11

Diósi Imre elvtárs: Ami a munkatervet illeti - a célkitűzéseket, valamint a napirendeket - egyetértek, mert azok megvalósítása előre viszi a feladatok megoldását. A Végrehajtóbizottság tervében érdemes lenne megnézni azt, hogy a párt propagandamunkája hogyan segiti elő a feladatok megoldását, mivel a kongresszus fő célkitűzései a gazdasági és a kulturális szervezőmunka került előtérbe. Ez azért szükséges, mert a kongresszusi anyag feldolgozása a pártoktatásban most indul be és ahogyan van, nem segiti elő a feladatok megoldását. Ahogy az a Központból elindult - itt a tematikára gondolok - hogy a kerületek dolgozzák fel, ugy néz ki, hogy maga az anyag feldolgozása iskolás módszerekkel, kikérdezésekre irányul és nem a fő feladatok megismertetésére, a problémák feltárására. Az egész társadalmi és gazdasági élet területére értem ezt. A Szovjetunió legutóbb megjelent határozata a propagandamunkáról, ránk még fokozottabban vonatkozik. Szerintem itt az a fő hiányosság, hogy az élettől való elszakadás érezhető. A határozat azt mondja, hogy a fő cél a mindennapi munkában és az eredményekben mutatkozzon meg. Éppen ezért azt javasolom, hogy helyes volna, ha megnéznénk ezeknek a megoldását. A feladatok nagyok és jelentős szerepük van a pártpropagandában. Szirmai elvtárs azt mondta, hogy most a propagandistáknak nemcsak agitátoroknak kell lenni,s a tematika ezt nem segiti elő. Néhány szót a termeléssel kapcsolatbán. Kerületi Pártbizottságunk decemberben felkészült az 1960-as évre és most újra, január folyamán a termelési tanáccsal együtt megátárgyaljulc az üzemekkel a terveket. Megbeszéljük az üzemekkel és egy évre meghatározzuk a feladatokat. Ez tavaly jól bevált. Az idén 2-3 helyen ezt megcsináltuk és azt tapasztaljuk, hogy az üzemek pártszervezetei is ezt átvették és mühelyegységekben is ilyen módon igyekeznek megoldani a feladatokat. A fő célkitűzés, hogy 1960-ra elérjük a 2/3 rész termelékenységet, mert ennek a reális lehetősége megvan. Bár vita folyik a területen, mert ennek a reális lehetőségét nem látják. Mi ugy gondoljuk, hogy ha 1-2%-kal esetleg lesz is lemaradás, nem lesz veszélyes, még ebben áz esetben is megérte a munkát. Van egy probléma. Mi szidjuk az ipart irányitó szerveket s erre okot is adnak. Most, hogy az üzemekben elkészítették az előzetes terveket és beküldték a minisztériumoknak, a következőket tapasztaltuk. Bár a kongresszus kimondotta, hogy 1960-ban 50%-kal kell termelékenységet elérnünk. Mégis az a tapasztalat, hogy néhány üzemnél a minisztérium elfogadta, hogy ezévben 11%-os létszámemelést és 5%-os termelékenység emelést hajtanak végre. Ugy neveljük gazdasági vezetőinket, hogy bátran és határozottan tárják fel a tartalékokat és ez minden évben mégis ' it van. Baj, hogy az iparigazgatóság is ezután kapja a pré-