MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959
1959-11-19 18. öe. - 1959_PB 18/15
- 14 Nekünk az az eltökélt szándékunk, hogy az ilyen munkastílus megerősödjön és Budapesten minden kommunista legyen felelős a maga munkájáért, és a vezetésnek olyan szervezeti elvét lehessen megvalósítani, hogy ne tudják helytelenül végezni a munkát. Ez a dolog abből a tanitásból fakad, amit Lenin elvtárs tanit: a káderekkel és tömegekkel a saját hibájukon keresztül kell beszélni, a hibákat pedig a kollektiva közösen javitsa ki. Minden olyan jelenség ellen, ahol a hibákat el akarják kenni, nagyon komolyan fel kell lépni. Az októberi helyzet fontos tanulság kell, hogy legyen. Az egyik a mennyiségi szemét kitárasa. Nemcsak egyszerűen munkásoknál, hanem nagyon gyakran vezetőknél is előfordul. A tegnapi Népszabadságban pl. az Elzett Gyárnak lakatját dicsérik, amit nem nagyon tudunk elíogadni. Volt az újságban Helénkóről szó, aki a Zsolnai Porcelángyárban porcelánt fest. Itt nem a mennyiségen, hanem a minőségen volna a hangsúly, A többe'térmeiést valamikor eltúloztuk és csak többet termeltünk, nem pedig gazdaságosabban és jobb minőséget. 1956 után ez a gazdaságosság irányában hatott és nagyon sok eredményt értünk el. Nekünk termékeinket a világpiacon kell realizálni. Gazdaságosan kell termelni. Sokkal könnyebb többet termelni, mint a termelést ugy megszervezni, hogy gazdaságos legyen és jó minőségű. Ez a vállalat és a népgazdaság érdeke. A másik ilyen, amit már Cservenka elvtársnő is emiitett, hogy a mennyiség felfutásával, valamint a tömegek munkalendületével együtt a vezetés színvonalának emelkedése nem tartott lépést, különösen a gazdasági vezetés szinvonala és a gazdasági szervező munka. Vegyünk egy pár példát: Itt van pl.: a Turbó cimü újságból eg v cikk, amely azt irja, hogy már régóta kis csípőfogóval dolgoznak és hosszabb ideje kérnek megielelő szerszámot és fürészgépet. Egyiket sem kapták meg, pedig sok segitséget jelentene. Vagy a Motorkerékpárgyárban az egyik szocialista brigádvezető elmondotta, hogy kilincselni kell nekik, ha dolgozni akarnak, mert a munkafeltételek nincsenek megteremtve. Az öntödegyárban egy sor selejtet csináltak, s amikor megvizsgálták a helyzetet kiderült, hogy a szakmunkások 4-5 órát szaladgáltak, hogy a munkához hozzákezdhessenek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai mit mondanak: a túlóra felhasználás az első II negyedévben több, mint az egész 1958 évben volt. Vannak gyárak, ahol különösen rossz a helyzet, mint pl. a Landler Jenő Járműjavítóban, vagy az Ikaruszban. Sokat szidjuk a Ganz-Mávag.-ot a dieselesitési programjuk miatt, ugyanakkor kiderül, hogy a Klement Gottwald Gyár adós a villamos alkatrészekkel. Hasonló helyzet van egyes nagyobb gyáraknál a rossz kooperáció miatt. Egyenlőre nagyobb JtT ORSZÁGOS LEvfeT4 R l/vj*
