MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959
1959-06-25 15. öe. - 1959_PB 15/9
f 9 -7Pock elvtárs; Azzal kezdeném,hogy én,is örülök, hogy itt vagyok, de azért gyorsan felszólalok, mert Mezoné elvtarsno azzal kezdte, hogy örül,hogy itt vagyok és mindjárt kicsit belém is nyomta a bicska hegyét, Fischer elvtárs is örült, hogy itt vagyok, s bár nála is ki volt nyitva a bicska csak nem nyomta belém, tehát felszólalok, nehogy mások is azzal kezdjék, hogy örülnek, mert éppen itt vagyok. Először is néhány szót a jelentésre. Általában jó, látszik,hogy a Pártbizottság minden réteggel foglalkozik és főleg igen sokrétű problémát vet fel és ez jó, de ugyanakkor véleményem szerint a jelentésnek van egy igen nagy gyengéje is. Nincs tisztázva benne, hogy mielyen időszakot ölel fel. Ad egy politikai helyzetképet a dolgozók hangulatáról? Vagy az ellenforradalom óta vezeti végig? Vagy a Központi Bizottság néhány határozata óta? Én legjobbnak látnám azt, hogy a Központi Bizottság néhány lényegbe vágó határozata óta nézné meg hogyan alakult a hangulat, a párt iránti szeretet, hogyan látják az ország ügyeit es saját ügyüket. Vannak olyan kijelentések,hogy "szünőben van a perspektívátlanság" "nincs olyan pesszimizmus" stb. De ez nem mutat sokat, hogy ha azt mondjuk, hogy nincs olyan pesszimizmus mint volt pl.d 1957»I« negyedében^. Többet mond ez akkor, ha egy határozott időtartamot jelölünk me,-;. Ha megnézzük a munkásosztály helyzetével kapcsolatos, a művelődéspolitikai határozattal kapcsolatos, a vallásos ideológia elleni harccal kapcsolatos határozat alapján, vagy az azóta eltelt időszak közötti hangulatot, ez többet mutat, közelebb hoz. Kelen elvtárs elmondotta, hogy a Marosán elvtárssal megbeszélték, hogy nem. kell külön határozatot hozni, mert a Központi Bizottság és a Budapesti Pártbizottság által hozott határozatokról van lényegében szó. Ez helyes volt.Igaz, hogy külön határozat nem kell, de valami ajánlás, figyelem felhivás, és egyes kérdéseknél állásfoglalás, ez kellene. Talán néhány példát: Vannak itt olyan megjegyzések a budapesti dolgozó] [ hangulatával kapcsolatban, hogy nem mernek többet termelni és félnek a norma-rendezéstől. Mi itt a helyzet? ígérjük meg, hogy "emberek nem lesz normarendezés 1 Vagy mondjuk ki ? hogy a Budapesti Pártbizottság jó"nak, vagy nem jónak tartja a degressziv bérezést,helytelennek, vagy helyesnek tartja a plafont,- lehet vitatkozni. Az eddigiek bebizonyították, hogy eddigi bérrendszerünk helyes volt és ezt a bérrendszert más baráti államok -ha nem is vették át- de tanulmányozzák, alapos vizsgálat tárgyává teszik. Bebizonyosodott, hogy sokkal jobb, mint az eddigi bármely bérrendszer és e mellett nem kell évenként, 2 évenként országos normarendezést tartani, de ezzel szemben állandóan folyik kisebb rendezés az üzemekben, ahogy a termelékenység növekszik, a technika fejlődik. Kell. hogy a Budapesti Pártbizottság ebben a kérdésben allástfoglaljon, hogy meg tudja magyarázni a dolgozóknak ezeket a kérdéseket.Itt van a fiók-pénz kérdése, ahol ez van, ott rögtön megvizgálnám nem kell-e rendezni a normát. K ell, hogy a Pártbizottság megmondja, vájjon igaza van-e annak a gyárnak, hogy e rendszer -bérrendszer- szerint el kell dugja,ha van valamije. a Mrtr ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
