MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-04-24 13. öe. - 1959_PB 13/21

Cservenka elvtársnő: Egy-két kérdéshez szeretnék még hozzászólni, melyet több elvtárs is felvetett. Az arányok kérdése: ezt azért szükséges felvetni, mert az előadásomból bizonyos kérdéseket kihagytam azzal az elképzeléssel és gondolattal, hogy nem kell mindent részleteiben elmondani, hogy nem kell, hogy a Pártbizottságnak bizonyitsam, hogy a káder osztályok megszüntetése helyes volt. Másik ok az volt, hogy ezt az előadást a pártiskolán is meg fogom tartani, s ugy gondoltam, hogy nem kell hangsúlyoznom a Pártbizottság előtt azt sem, hogy az emiitett pozitivumok és negativumok mennyire általánosak. Az elmondott pozitivumok általában jellemzők a pártra különösen a felsőbb szervek munkájára. Meg kell azt is mondani, hogy minél lejjebb kerülünk, annál kisebb hatósugarát érezzük a dolgoknak. Ennek oka a nagyfokú szubjektivitás, amit a párt vezető szerveinél nem lehet megtalálni.. Nekünk sikerült a párt összpoli tikája nyomán a felsőbb vezetésnél a szubjektivitást megszüntetni. Felvetődött, hogy túlzottan hangsúlyoztam a pozitívumokat, - meg kell mondani, hogy ennek oka talán az is, hogy nemrégiben megtartott előadásom után két elvtárs azt mondta nekem, hogy kicsit túlzott mértékben a múlt káderpolitikájáról nagyon leszedtem a vizet. Ilyen szemlélet vezetett amikor ide jöttem. Sándor elvtárs elmondotta, hogy a pártnak van káderpolitikája és határozata is. Az, hogy káderpolitikája van, nyilvánvaló dolog. A határozatot illetőleg, - vannak a pártnak iránymutató elvei, de ugy tudom, hogy beérett a helyzet arra, hogy bizonyos összefoglalót adjunk a párt káderpolitikájáról. Sok kérdés van, amit a budapesti elvtársak felvetnek - ezen tul - valahol le kell a dolgokat eaege rögziteni. Foglalkozni kellene olyan problémákkal is, hogy az olyan pártmunkások, akik elvégezték a kétéves pártfőiskolát, azok egy bizonyos idő után valamilyen formában - mondjuk lo év után - háromhónapra, vagy hathónapra ve^ye ki a párt a pártmunkából és adjon lehetőséget arra, hogy felfrissíthesse az ideológiai képzettségét. Ezt egyre követelőbben vetik.fel a pártmunkások. El tudom képzelni, hogy a sok elvi határozat mellé Írásban adja ki a párt, hogy a rokonok és hozzátartozók nem dolgozhatnak egy munkahelyen. Egy sereg ilyen helytelen példát tudnék megemliteni. A másik amit még ki kellé ne mondani, hogy senki a hozzátartozója, vagy maga részére nem utalhat ki juttatást. Ezek olyan dolgok, amik félre visznek embereket. Szintén le kellene rögziteni azt is, hogy a gazdasági vezetők, igazgató, személyzeti vezető stb. nem lehet párttitkár, vagy a főmérnök, pl. ágit.prop.titkár s&b. Ezeket a dolgokat pártdokumentumban kellene leszögezni. Felvetődött, hogy gazdasági munkából nehezen jönnek be az elvtársak a pártapparátusba dolgozni, - mert itt kevesebb a fizetés. Az előadásomban emiitett ecetet én csak példának hoztam fel. Azonban igen sok olyan eset fordul elő, hogy egyes jól kereső emberek nem hajlandók két-háromszáz forintról sem lemondani. Ez egy tarthatatlan helyzet. Ki kell mondani, hogy változatlanul fennáll a pártban, hogy a párt rendelkezik a káderekkel. Elég józan a pártvezetés ahhoz, hogy emberektől ne kivánjon olyant , ami az illető életében komoly problémákat okozhatna. De hogy ne lehessen egy kommunistától elkivánni, hogy kpt-háromszáz forintról lemondjon ha a párt érdeke ezt kivánja tőle, - lehetetlen. . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR