MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959
1959-04-24 13. öe. - 1959_PB 13/16
- 1*4 Marosán György elvtárs: Azt hiszem a helyes politikai kérdések mellett a kevésbé fontos kérdéseket tárgyalta meg a Budapesti Pártbizottság. Van egy-két megjegyzésem, amit az elvtársak nem érintettek. Teljesen egyetértek a szövegezéssel, nemcsak azért, mert résztvettem ennek a készitésében, hanem mert ez kialakult viták eredménye, még ha van is benne egy-két szubjektív elem. Amit nem értek a felszólalásoknak, az az arány kérdése. Ha amellett itt ma elmegyek szó nélkül, akkor kicsit röstelltem volna. Szeretném visszavinni a vitát a lényeghez. A mi határozatunkban a következők vannak: " A prtvezetőségekben dolgozó káderek többsége szilárd, harcos, a párt politikájának megval ósitásáért küzdő, a vezetésre alkalmas elvtársakból áll." Lehet-e nagyobb dicséretet mondani a káderekre? " Jelentős részüket az ellenforradalom elleni harc, az akkori történelmi helyzet választotta ki.Munkajukkái nagymóriékben elősegítették az ellenforradalom utáni politikai és gazdasági konszolidációt. Erősödött a vezetők tömegekkel való kapcsolata, példamutató áldozatos munkájuk eredményekánt a dolgozók széleskörű rétegei bizalommal támogatják őket. Az ellenforradalom után több helyi, élet és párttapasztalattal rendelkező elvtárs került a vezetésbe." Lehet-e tömörebben, világosabban megfogalmazni a kádereket. Ha lehet, tessék jobb szöveget mondani. Ez lényegear, mert most rögziteni kell 2 és fél esztendő munkáját és eredményeit. És most jön a legfontosabb, melynek politikai vonalához ragaszkodni kell, mert ha eltorzitjuk, nem kapunk világos képet. " A megváltozott politikai viszonyok, a párt politikájából fakadó uj munkastílus, a káderekkel való foglalkozás, törődés terén is javulást eredményezett. Mindjobban kifejlődik a kölcsönös őszinteség. Több helyen a káderekkel már személyesen beszélik meg munkájuk, magatartásuk értékelését /pl. a Budapesti Pártbizottság kezdeményezésére a kerületi pártbizottságok munkájának értékelése./ " Ez szabta meg a kádermunkát január elseje óta és a vizsgálat anyaga is erre épült. Sándor elvtársnak igaza van abban, hogy nincs benne szó szerint a kétrfontos harc, de a lényege azt jelenti. Mi nem tudtunk volna egészséges politikát létrehozni,ha a kétrfrontos harcot nem ugy vittük volna, ahogy vittük. A káderpolitika terén ia érvényesülni kellett a kétfrontos harcnak. Sőt továbbmegyek: ellentétben más elvtársakkal, esküszöm, hogy nekünk jó volt az ellenforradalom, mert hallatlan vérveszteségek mellett olyan hihetetlen politikai eredménnyel járt, hogy ebben az országban tiz év raulva is tudni fogjuk, hogy ki mit csinált az októberi események alatt. Mert a párt Budapesten is, de különösen vidéken pontosan ráépült azokra az elvtársakra, akik itt közben lekáderezték magukat. Itt nemcsak munkásokról, hanem értelmiségiekről is szó van. /Haász elvtársnak: én nem vagyok egy dühös ember, én már másfél éve nem veszekszem az értelmiségiekkel. Szeretném leszögezni, hogy egy kicsit se sajnálom, hogy addig, amig a párt azt nem É f> ORSZÁGOS LEVÉLTAR