MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958

1958-04-19 7. öe. - 1958_PB 7/3

p Marosán György et« A mai EB napirendjén két anyag szerepel : 1./ Jelentés a Fővárosi Tanács munkájáról. 2./ Irányelv tervezet a Főv.Tan. V második 3 éves tervének elkészítésé­hez* Javaslom, hogy a két anyagot együtt tárgyaljuk meg, mindkét anyagra vo­natkozó kérdéseiket egyszerre tegyék meg. A .javaslatot a PB tagjai elfogadták. Csikesz Józsefné et-nő. Nem egy előadást tartok én itt, hiszen az anyagot megkapták az elvtársak, csak néhány dolgot akarok itt felvetni bevezetőben. Tájékoztatni akarom a PB-t, hogy a bizottságok hogyan dolgoztak és röviden ki akarom egészí­teni az anyagot. A jelentés a tanács munkájáról a Pol. Biz. elé készült. Egy bizottság készítette le a jelentést. E bizottság összetétele megfelelő volt, vol ­tak benne Budapesti PB tagok, tanács funkcionáriusok, a Budapesti PB A munkatársai és más területről is elvtársak. Annak ellenére, hogy 3 hó­^ nap állt rendelkezésünkre, 4 hetet lehet számítani arra, amikor tényle­f esen e kérdéssel foglalkoztunk, mert közbejöttek más fontos dolgok, pr. 4-e való felkészülés stb. Emiatt a jelentésnek vannak olyan pontjai, melyeket nem tudtuk alaposan megvizsgálni. I A főváros községpolitikai munkája jelenti a párt irányitást és ez az a­lapja a tömegkapcsolatainknak, azért helyeztük ezt előtérbe.A főváros­nak 13 esztendő alatt nem volt községpolitikai terve.Itt mégis beszá­molunk arról a tevékenységről, amit a főváros folytatott.Volt község­politikai munka és községpolitikai tevékenység, de ez rövid lejáratú tervekben volt lefektetve, távlati terve a 13 óv alatt nem volt.Ezek a rövid lejáratú községpolitikai tervek szűkek és eléggé a központi szervek függvényei voltak. Perspektivikus terv nem készült el , ami magábafoglalta volna a külön­böző területek összefogását, nem készült el, mert ilyen igénnyel nem léptek fel velük szemben és lehetőség sem volt rá. • Az 5 éves tervekben szerepeltek olyan célkitűzések, melyek a főváros egyes területein a munkát megjavítani lettek volna hivatottak, de erre nem került sor. Még ma is vita folyik, hogy mennyiben lehetséges a Bu­dapest - Sztalinváros közti gázvezetéket megépíteni. Volt községpolitika, de nem széleskörű, a lakosság igényeit kielégitő községpolitika. A részjelentésekben feltártuk azt a helyzetet, ahol ma áll a főváros , szociális, kulturális , kommunális területen. Lakás helyzet területén szomorú képet nyújt a jelentés. A lakás probléma, társadalmi probléma. Lakóházaink évről- évre romlanak, mennek tönkre egy részük életveszé­lyessé válik. A lakosság szaporodik, a főváros lakossága növekszik, ha ilyen rohamos lesz a főváros lakosságának növekedése akkor előbb -utóbb, feltótlen meg kell oldani ezt a kérdést. Nem tudunk elég lakást épi­teni, a mtglévőket pedig nem tudjuk megfelelően karbantartani. Nagy gondot okoz a fővárosnak a közlekedés, viz, gáz, tarifa stb. kérdé­sének megfelelő megoldása. Meg kellene oldani, hogy a főváros rendelkezésére álljanak olyan eszkö­zök, melyek biztositjak a főváros lakásépítését a népgazdasági terveken tul. Szükséges lenne egy lakás épitési alapot létrehozni. Egy gyrosabb ütemű lakásépités lenne szükséges. A fővárosnak sajnos nincsenek olyan gyárai, melyek a lakásépítkezéshez szükséges alapanyagokat gyártanák. Ma csak egy bizonyos részt kap téglából, faanyagból stb. így pedig nem ORSZÁGOS LEVÉLlÁh s

Next

/
Thumbnails
Contents