MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958
1958-10-01 9. öe. - 1958_PB 9/18
- 17 A másik pedig, nagyon előtérbe kerül általában a kényelmesség. Az oktató-nevelőmunka terén azt tapasztaljuk, hogy nem kapcsolják össze a világnézeti neveléssel. A z utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy az oktatómunka kerül előtérbe, az neveléssel már kevesebbet foglalkoznak, vagy egyáltalán nem. Miért? Mert a nevelőmunka állásfoglalás. A nevelésre a pedagógus társadalmat rá kell kényszeriteni. Ez az ő nevelésüktől függ. Már most is van bisonyos ráhatás, s ezt kell erősebbé tenni. Felmerül egy másik kérdés, a lecserélés kérdése. Az 1956-os értelmiségi pártdokumentum kimondta, hogy a pedagógusok kötelező óraszámát vissza kell állitani, ez hi_ bás üzámitásokon alapult. Ha mi ezt végre akarnánk hajtani, 15oo pedagógust keUene beállítanunk. I,t ma nem tudjak biztosítani. F e l kell vetni a pedagógusokkal kapcsolatban a felelősség ktdését olyan értelemben, ahogy ^arról Ormos elvtárs is beszélt. A pedagógusok között 1&-14 < párttag. Szeretnék rámutatni arra a rendkívül fontos tényezőre, hogy nemcsak a/, iskolának kell a gyermekeket nevelni, hanem a szülőnek is nevelni kell a pedagógusokat, érvényesülni kell a kölcsönhatásnak. Több helyről felvetették miért erőltetjük a Szülői Munkaközösséget. A ,; z ülői Munkaközösségnek kell nevelni az igazgatókat, a pedagógusokat. A kommunista szülőknek ott kell lenni az iskola rendezvényein, befolyásolni kell az ott folyó munkát.-/italában tudomásul kell venni: a nevelés harc kérdése. A másik teriifet, amelyről szólni szeretnék a főváros iskolai helyzete. Sajnos ezen a területen Budapest van a legrosszabb helyzetbe n. Országos viszonylatban a kettős váltás 43 ?5 a fővárosban 6o <. A fővárosban a felszabadulás óta középiskolát'mindöasze kettőt építettek, mind a kettő Csepelen épült. A jelenlegi iskolaépitési terv is csak stabilizálni fogja azt, ami ma van. A,, idén volt az első olyan óv, amikor nincs három műszak az általános iskolákb a n. D e mihelyt egy iskola összedől, megint fog jelentkezni ez a probléma. Mi már a kétharmados továbbtanulásnál tartunk. ~? 7 a különböző kerületekben másképp néz ki. Pl. az I.kerületben 8o #-kos, a XXI. X.XIII. kerületekben, tehát a munkáskereületekben éz a szám jóval alacsonyabb. Itt lényeges változást kell elérnünk. A lánytanulók helyzete és továbbtanulása általában minden kerületben jobb. A fiuk 37 ^-kal szerepelnek, ez is elsősorban a munkásosztáj: fiaira érvényes. A munkások a gyermekeiket a technikuraokonpróbálják tovább tanitani. B z en a szemléleten változtatni kell, mert később az egyetemi beiskoláztatásnál fog ez jelentkezni. k 7j általános iskolákkal kapcsolatban az irányelvek felvetik azt a feladatot, hogy az általános iskolát a tanulók minél nagyobb számban végezzék el. A z országos elvégzés 38 # f a fővárosban 21 «5. Ez &zt jelenti, hogy 14 éves korig az ifjúságnak csak 21 C* vé^zi el a 8 általános iskolát. B fl megint leginkább a munkáskerületekre vonatkozik. Itt több a bukás, az osztályismétlés. A pedagógusok szemléletét meg kell törni, itt arra gondolok, hogy ne buktatással intézzék el a neratanuláa kérdését. Arra kérjük a Budapesti Pártbizottságot, hogy az Üzemekben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, hogy a tanuló ifjúság ne legyen kitéve a buktatásnak. M fl gunk részéről a pedagógusok megtörése megtörténik. D e ez nem elég, a szülők felvilágosításának is meg kell történni. A kitűzött feladatot csak akkor tudjuk elérni, ha az egész társadalom segít bennünket. ORSZÁGOS írvr-í., •. tó *
