MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957
1957-09-26 4. öe. - 1957_PB 4/92
_ 4 mindent megígértek, de a végén magukra hagyták őket. Az Autótaxi Vállalatnál pl. a fiatalok az üzem vezetőségétől még olyan támogatást sem kapnak, mint.pl . kirándulás alkal- ' mával a vállalat gépkocsijának rendelkezésre bocsátása, /hasonló eset történt a MAVAG-ban, is/, stb. Ez elkeseriti a fiatalokat es neheziti a jó kapcsolat lialakitását. Egyes vállalatoknál sok kivánnivalot hagy magaután a fiatalok munkavédelmi, egészségügyi helyzete is. Pl. a 30-as számú EM. Vállalatnál a fiatalok felvetették, hogy nagyon egészségtelen jkörüimenyek üözött dolgoznak, álianaoan fiennáli annak a veszélye, hogy a szilikózist megkapják és a vállalattól az előirt védőételeket nem kapják meg. Tapasztalható hasonló helyzet az Orvosegyetem Diákszállóin is, ahol a túlzsúfoltság következtében a legelemibb tisztálkodási, egészségügyi rendszabályok sincsenek biztosítva. A túlzsúfoltság kihat a fiatalok tanulására is, mert az egyik mintegy 300 férőhelyes diákszállóban csak egy kis szoba áll a diákok rendelkezésére, mint tanulószoba. Így tanulni lehetetlen és a fiatalok inkább barátaik lakására, terekre, parkokba, legjobb esetben könyvtárakban tanulnak. Elképzelhető ilyen körülmények között a fiatalok jogos elkeseredése. Legnagyobb problémát okoz a kerület valamennyi üzemében és intézményében a fiatalok lakáshelyzete. Az összeházasodott fiatalok 90-95 %~& lakáshiánnyal küzd, ami nagymértékben gátolja a kiegyensúlyozott házasélet kialakulását. A lakáshelyzet javitására, sem a vállalat, sem a kerületi tanács elfogadható megoldást nem tud találni. Sok tennivaló van még a fiatalok szakmai továbbképzésének, továbbtanulásának biztosítását illetően. Különösen a fiatalságot érdekli a külföldi tanulmányutak kérdése és majdnem valamennyi üzemben, intézményben a fiatalok ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Felvetik, hogy ismerőseik, barátaik legtöbben azért disszidáltak, mert kíváncsiak voltak más országok életére, az ott#ani dolgozók életkörülményeire és nem kis mértékben a romantika, a. kalandvágy hajtja a fiatalokat. Felvetik továbbá azt, hogy miért nem tud a kormányzat olyan külföldi utakat szervezni, álcár a SZU-ba, álcár más népi demokratikus országba, ahová a fiatalok elmehethének a szakmájukba dolgozni fél Vagy egy évre /kőműves és egyéb szakmákban helyezkednének el/. Az államnak az anyagi megterhelést nem jelentene, mert a fiatalok külföldön abból élnének, amit kint munkával megkeresnek. A kerület kulturális ellátottsága nem kielégítő. A múltban komoly hibát követtünk el azzal, hogy a kulturális intézmények épitésénél nem a területi adottságot vettük figyelembe, hanem üzemeken belül /telephelyen bélül/ intézményeken belül építettük a kulturotthonokat. A.tapasztalat azt mutatja, hogy ez hiba volt és feltétlenül változtatni és javítani kell ezen. Az tapasztalható, hogy az üzemi fiatalság nem veszi igénybe az üzem területén belül épült kulturotthonok látogatottságát;. A gyakorlat is azt mutatja, hogy az ilyen kulturotthonok látogatottsága, az ezen belül tartott rendezvények a fiatalságot nem vonzzák és a fiatal munka után elhagyja a gyé,rat és a szórakozási lehetőségét máshol keresi. liíivel a fiatalok részére lakóhelyük területén kulturális intézmények /mozin kívül/ nem állanak rendelkezésre, szórakozásukat különböző tánciskolákban, vendéglőkben és különböző mulatóhelyeken keresik. ORSZÁGOS LEVÉLTA* !>
