MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957
1957-09-26 4. öe. - 1957_PB 4/87
- k üdülő parkírozását. A fiatalok nem zárkóznak el a munkától, de a célnak, melyért végzik és a munkának is érdekesnek kell lenni. Egy cseppet sem izgalmas a vagonkirakás, a vasgyüjtés, arról nem is beszélve, hogy sok fizikuma ezt nem is birjja. Pl: a Textilfestőbe most mindent megragadnak, hogy a Kelet-Kémetörszági utazásuk költségeit előteremtsék. A III. kerületben 15.000 fiatal van, ebből 8?0 KISZ tag. Jelenleg 41 alapszervezet működik, 36 üzemi, 4 középiskolai és 1 területi alapszerv. A kerületnek '6.000 DISZ tagja volt - a KISZ taglétszám ennek csak 14 %-&, Általában jellemző, hogy a DISZ vezetőknek és tagságnak majdnem egésze visszavonult, számottevően nem vesznek részt a KISZ. munkában. Ennek hiánya érződik á szervezetekben, kevés a tapasztalt, mozgalmi munkában jártas fiatal, pl. az Óbudai Hajógyárban már a negyedik sport és kulturfelélős cserélődik. A KISZ tagság megoszlása 77 % munkás, 5 % műszaki értelmiség, 8 % alkalmazott, 10 % diák. Ezek a számok visszatükrözik a KISZ befolyását a különböző rétegek felé. A munkásfiatalok és értelmiség kapcsolatát mutatja, hogy a 870 tag közül mindössze 43 a műszaki értelmiség, az Óbudai Hajóban mindössze 3 fő, a Bécsiuti Téglagyárban egy fő sincs. Az értelmiség számára eddig még a KISZ programja nem volt vonzó, a munkások között is értelmiségellenes volt a hangulat, másrészt a pártba léptek. Ugyancsak nem foglalkoznak megfeíelően a fiatal pedagógusokkal.. .A középiskolai KISZ szervezetnek az iskolaév végén 89 tagja volt, itt a szervezés nehezen folyik. A KISZ taglétszáma elég alacsony, cie ez nem azért van, mintha túlzott követelményt állítanának a fiatalok felé. Ezt mutatja, hogy a KISZ tagságnak mindössze 30-33 Sí-a vesz részt a rendezvényeken, a többi nehezen aktivizálható. A tagok jórésze nem érti, hogy mit jelent, hogy a KISZ a párthoz tartozó politikai szervezet, és a tagság milyen kötelezettséget ró a számára. Elég nagy feladatot jelent a KISZ vezetői számára a meglévő tagság aktivizálása. Egyes üzemekben most ahhoz folyamodnak, hogy felvétel előtt megbízást adnak és ennek alapján javasolják a .llésnek. Komoly eredmény, hogy a KISZ szervezetek rendszeres szervezeti életet élnek. Rendszeresen, meghatározott időben tartanak vezetőségi ülést, taggyűlést, ahol beszámolnak végzett munkájukról. Nem sikerült rendszeressé tenni az ifjúsági napokat. Az értekezletek levezetése és tartalma sok kívánnivalót hagy magaután. Keheziti. a munkát, hogy a KISZ vezetők'jórésze a mozgalom vezetésében még járatlan.'A kerületi KISZ bizottság titkára most lett beállitva. Az előző nem felelt meg, emiatt a munka kissé elmaradt. 3t tervezik a KISZ bizottság megerősítését idősebb vezetőállásu elvtársakkal, igy a rendőrség politikai osztályának vezetőjével és a tanács oktatási osztályának vezetőjével. Ez uj szint ad majd . a KISZ kerületi irányitó munkájának. A KISZ szervezetek pártvezetéséhez sok segítséget adott, hogy a kerületi PVB a Központi Bizottság határozata alapján napirendre tűzte az ifjúsági munkát. A határozat végrehajtásáról a titkárokkal és az ifjú kommunistákkal tanácskoztak. Ez a tanácskozás azt mutatta, hogy a KISZ szervezetekben működő kommunista mozgalom szilárd alap, melyre leket épiteni. Ezt az aktivat kell rendszeresen nevelni, politikai kérdésekben tájékoztatni. Az üzemi pártszervezetek nagy részében ugyancsak foglalkoztak a KISZ munkájával. Hiba volt azonban, hogy a KISZ munkát önmagában és nem az ifjúság helyzetével szorosan vizsgálták. A pártszervezetek j ORSZÁGOS LEVÉLTAR