MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957

1957-09-26 4. öe. - 1957_PB 4/40

- 6 valamilyen formában megoldja. Pl; az Orvosegyetem fiataljai társadalmi munkában vállalkoznának egy kultúrház megépítésére. Ebbe a munkába bevonnák más KISZ szervezetek fiataljait is. Az Orvosegyetem több mint 3 ezer fiataljának kulturális ellátottságát tudnák igy megoldani, mert jelenleg nincs helyiségük, ahol rendezvényeket tarthatnának, vagy szakmai és tudományos vitákat folytathatnának. Sürgős,' megoldásra váró feladat Budapest valamennyi kerületében az ifjúság kulturális lehetőségeinek biztositása, az ehhez szükséges helyiségek, klubok rendelkezésre bocsátása és anyagi támogatása. A kultúrházakkal foglalkozó állami, szakszervezeti, gazdasági szervek és vezetők ennek megoldására eddig úgyszólván semmit nem tettek. Véget kellene vetni már ezen a téren még mindig tartó huzavonának, a KISZ és más szervek közötti vitáknak, nem egyszer veszekedéseknek. • Kerületenként szükséges az ifjúsági klubok mielőbbi lértehozása, mert ennek hiányában az ifjúság jelentős része olyan helyeken keresi szórakozását, amelyek ugy erkölcsileg, mint politikailag károsak számára. A fiatalok jórésze sportol. Az üzemi pártszervezetek, KISZ szervezetek támogatják az ott folyó sportmunkát. Megállapítható azonban, hogy a különböző sportkörök, sportegyesületek nem foglalkoznak a sportolásban résztvevő fiatalok nevelésével. Az ellenforradalom után a sportegyesületek vezetőségébe kevés kivétellel régi, polgári, népi demokráciánkkal szemben sokszor ellenséges magatartást is tanusitó "sport szakemberek" kerültek. A tömegsportra nem fordítanak kellő súlyt, helyette sok helyen a sztárrendszer divik; különböző Ígérgetésekkel egymástól csábitanak el jól sportoló fiatalokat. Olyan szomorú jelenségekkel is találkoztunk, hogy az egyik sportegyesület kiváló szakmunkásfiatalt elcsábított üzemétől és most a fiatal szakmáját otthagyta, nem dolgozik csak a "sportnak él". A sportszövetségekben és egyesületben nincs elegendő súlya a KISZ szervezeteknek. A sportolók magatartására túlnyomórészt appolitikusság jellemző, de sok esetben ellenséges magatartás is tapasztalható. Viselkedésükben ós öltözködésükben sok a nyegleség és kirivó megnyilvánulás. Az üzemek sportpályáikat nem bocsájtják a fiatalok rendelkezésére, csak a kiváló sportolóknak. Előfordult, hogy a vállalat sportszakosztálya az üzemben dolgozó fiataloknak ho ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ,».