MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1956

1956-12-08 1. öe. - 1956_PB 1/8

s títf, aki az ideiglenes intézőbizottság tagia, hogy tárgyaltak arról, hogy kamarák legyenek. Jugoszláv mintára akarják megszervezni gazdaoági életünket. Ha a szakszervezet követeléseiből a kormány valamit meg akar valósitani, akkor minél hamarabb kellene. Kevés uj intézkedés történik. Ha továbbra is nyomásra fog történni minden, akkor megint azt fogják mondani, hogy régi módon dolgozunk, mert megint minden nyomásra történik. A kereskedelmi alkalmazottak is felvetik, hogy ők becsületesen dolgoztak, az ő béremelésüket nem Ígérték meg, ugy látszik ez csak akkor fog bekövetkezni, ha ők is sztrájkolni fognak. Ázt mondják az emberek, hogy sokkal jobban szeretik a Hépakaratot, mint a Nj§ü^.ab*.dgágo1fc, mert a Népszabadság lényegében egy kincstári lap, ami minden tekintetben egyetért a kormánnyal és a párt minden intézkedésével. Nem közli azt, hogy a párttagok, \vagy pártonkivüliek esetleg valamivel nem értenek egyet. Birálő hang egyáltalán nincs benne. Ezt látni kell elvtársak és ezen változtatni kell, A Népakaratot ugy kapkodják az újságostól, mint a cukrot,. Hogyan védjük meg azokat az elvtársakat, akiket vezetőhelyekről, mint kommunistákat leváltanak, vagy pedig olyanokat, akinkét fizikai munkára raknak le. Jelenleg elég nehéz a helyzet, mert ha az üzemben elkezdi valaki szervezni a pártot, akkor rá~ \ teszik a fekete-listára, A Müvígtaggy árban pl. az igazgatót megakarták tartani, és amikor elkezdte szervezni a pártot, kiadták az útját. Ezt nyilvánvalóan a minisztérium is jóváhagyta. Ha nem fogjak látni, hogy mi valamilyen módon megvédjük ezeket az embereket, akkor baj lesz. Nem utolsó dolog, ha valaki kikerül az utcára, sőt még az sem, ha valaki mondjuk művezetőből fizikai munkás lesz. Mi javaslatot is fogunk tenni, hogy bizonyos helyekre kormánybiztosit küldjenek ki, akinek tényleg jo/gában áll az ilyen intézkedésket meggátolni. [Szerintem hatásos lenne, ha a sztrájkot nem fizetnénk. Akárkit megkérdez az ember, hogy annak, aki nem dolgozik jár-e a fizetés, vagy nem? Azt válaszolja, hogy nem jár. De az igazgató nem tudja megcsinálni, hogy nem fizet. Nem meri megtérni. Pedig pl, a Május 1. Ruhagyárban azaigazgató megmondta, hogyha sztrájkolnak azt nem tudja kifizetni. Nem sztrájkoltak. A legtöbb igaz- ^ gató kifizeti, mert meg akar maradni igazgatónak. Ha ilyen az igazgató, akkor ki kell külden? egy kormánybiztosit. Ha majd nem fognak nekik fizetni, nem fognak sztrájkolni, A tüntetés kérdéséhez: mi kint voltunk tüntetni, Tr-lálkozásunk J a Harminckettesek terén volt, A Vasas Székházban voltak vagy ^ 25o-en, de nem jöttek ki, mert azt mondták, hogy le van állit•a a tüntetés és nem jönnek. Az én véleményem az, hogy a tüntetés sikeres volt. Ez kimutatható abban is, hogy milyen volt utána a hatása. Felhívtak az üzemek és letoltak minket a sárga földig, hggy miért nem szóltunk, ők is jöttek volna. Már a lakóházban is tudták, mikor mentem haza mesélték, hogy vörös zászlókkal vonultak fel. A nagy tömeg az utcán persze nem fogadott bennünket valami nagy ovációval. Először is megdöbbentein, hogy vörös zászlóval ki me»rnek menni most az utcára. Kifejezett antifasiszta jelszavak talán nem is voltak helyesek. Nem érzik az emberek, magukat fasisztáknak és ugy érzik, hogy megsértik őket, megbélyegzik őket. Azok akik kint voltak megerősödtek, ugy érzik, hogy érdemes volt és nem riadtak vissza attól, hogy köveket dobáltak és lövöldözés is volt. Ha hagyták volna, még tovább is mentek volna. Ezek az emberek mind munkások voltak. Azzal egyetértek, hogy lehet szervezettebben, jobban előkészíteni ilyen dolgokat* Nyilván igy még nagyobb sikere volna, í ORSZÁGOS LEVÉa.T&ÍS 1 • o