MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.1.) 1957

1957-01-23 7. öe. - 1957_IB 7/22

_T) -4, A vállalatok zöme ft korábbi átlag-korcsotokből visEzr.kr.lkulr.lt időbér! re tárt át, rxiclyckct a teljesítménytől függetlenül akarnak kifizetni. A teljositménybér sormilyon formáját sen akarják, holott ezzel, ha ez tartósan igy aorad- r.z országot is tönkre lehet tenni. A minisztériumi ipar jelenlegi teljcsitményc a korábbinak 50 f-át sen éri el, ugyanakkor e. régi toljcsitncny alapján szánitett időbérre az emelést végrehajtották. Icy r.cn 10-15 ?-OB

t hanem -a teljesitményhoz viszonyitva- több mint 100 ^-os a béremelés. Ha ez igy maradna, a vállalatok rentabilitása lehetetlenné válna. A munkás tan ács okát meg lehet győzni a gazdaságosságra és a nyereségrészesedésre való hivatkozással. A minisztérium rajtuk keresztül próbálja az órabérokot a régi teljesitnényhez, vagy annak néniloc csökkentett hányadához kötni, vagy küllnben csökkenteni az órabéreket., Amennyiben a IJcmzeti Bank a kormányrendéi t-szorint foc. pénzt adni fizetésekre, a. vállalatok többsége non fog tudni bért fizetni. Ezért egyes üzemekben a félkész-gyártmányaik felélése, a vállalat kiadása utján próbálnak pénzt szerezni. E helyzet niatt számolni kell azzal, hory sok üzenben a dolgozók non fogják megkapni a besorolás szerinti felemelt vejeiket. [A kormánynyilatkozat a béremelésről csak zökkenőkkel volt végrehajtható. Ilon tette lehetővé a vállalatok közötti diffcronciálást, minden vállalat követelte a 10 f~oi

4 sőt minden dolgozó. Egyes gyárakban a béralap 10 *-a ne#a volt elveendő, mert sek volt az 1200 Ft kereset/ alatti, nás vállalatoknál pedig jutott belőle az 1500.-Pt felettinek is. A vállalatok közötti ar- nytalr.nságcl.: és bérfeszültségek icy nem csökkentek, hanem növekedtek, már megkezdődött egyes gyárak és szakmák tiltakozása, hory náluk alacsonyabb az átlagbér, mint a másikban.Ezt a demagógok kezdik egyre jobban mcglovag lni. A mai béri keretek között ezt nem lehet rmgoldani. Sok gyárban a SZOT javaslatát a 300.- Ft.-os bérminimumra, kormányhatározatnak tekintik és mcgvalojitják. E miatt a 10-15 ,-os béremelésre adott béralap kevésnek bizonyult. Spt o^yos gyárakban ugy értelmezik, hogy -"a nem 43 órát, csak 36-ot dolgoznak, akkor is kifizetik a 80ü Ft.«-ot. A művezetők, üzemmérnökök, üzomtochnikusok, ' általában a műszakiak igen hátrányos helyzetbe kerültek és rcndkivül rossz a hangulat. A műszakiak prémiuma a korábbi 100 ^-os teljesitmény alapján van meg. szabva. Ez legjobb esetben is 12 f-cs fizetéscsökkenéssel egyenértékű, A termelés beinditása, megszervezése nagyrészt műszaki feladat, igy nem lehet szé.mitani nagy munkakedvre, aktivitásra a műszakiak részéről. E2t sok helyen ugy játszák ki,- hogy a. művezetőket tilalom ellenére r

kicm-lt-csoportvezctő"-nek teszik és igy 2600 Pt maximumig kereshet. |A bérrendszer kialakításához és a béremelés egyes dolgozók közötti elosztásához az újpesti üzemek vezetői és munkástanácsai általában nem mertek hozzányúlni, az Izzóban például a művezetőkre bizták min,[don felsőbb irányitás nélkül^ Ennek eredménye, hogy egyes művezetők 17.- Pt.-cs órabéreket is kialakítottak. Nem a III, negyedévi teljesítményhez és bérszinthez igazodtak, hajion az október 23-a óta már kiverekedett magasabb bérekre számolták ki az emelést. Ugyanis ha a III. negyedévi átlagkeresethez igazodtak volna, egyeseknél a 23-a utáni bérekhez viszonyitva csökkenés állna be. A dolgozók türelmetlen, várakozó hangulatban várják, hogy mi lesz a bérük. Az AUDIO-ban amikor megtudták, hogy mennyit kapnak a múlt hét csütörtökén, a. részlegek rövid időre leálltak. A VLQ.1 és a L'önnyü ipari minisztérium is a gyárak