MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.1.) 1956
1956-12-23 4. öe. - 1956_IB 4/53
Ahhoz, hogy az imperializmus jellegét megváltoztassa két fő dologra lenne szükség, Egyfelől bele kellene törődnie a gyarmati rendszer teljes felszámolásába ? másrészt el kellene ismernie végérvényesen a szocialista tábor létét és erősödését*. De esek elismerése nemcsak az imperializmus jellegének a Megváltoztatását, hanem magának az imperializmusnak a megsemmisülését eredményezné,, De aki azt hiszi, hogy az imperializmus meg tud lenni a gyarmatok rendszeres és állandó kizsákmáaz nyolása nélkül - hangsúlyozta Lenin gyakran - a csodákban hisz, Az imperialista rendszer számára létkérdés a gyarmati és félgyarmati országok nyersanyagának, olcsó munkaerejének, piacainak, stratégiai útjainak e biztositása. Az imperialista nagyhatalmak a második világháború után Indiától Marokkóig - Kináról, Vietnámról, Észak-Koreáról nem is beszélve - rákényszerültek arra, hogy a gyarmati felszob.atíitó harcok nagyv méretü megnövekedése következtében különböző engedményeket tegyenek. Ebből egyesek, nemcsak a tudatos imperialista propagandisták, hanem magukat marxistáknak valló újságírók, politikusok, között is akadtak olyanok, akik azt a következtetést vonták le, hogy a fenti marxistaleninista tétel "dogmává merevedett", ma már nem érvényes. Az uj helyzetben nálunk is akadtak olyanok, akik "újszerűen" értelmezték £ gyarmatokon lejátszódó esemér.r. eket." Azt az illúziót keltették, hogy a gyarmatoknak ŰZ imperialisták általi önkéntes félsz, b ditásának korszakába jutottunk el. De az illúziókat a tények szétrombolták. Amikor arról volt szó, ho^y az angol, francia pozíciókat a felszámolás, vagy legalábbis a komoly meggyengítés veszélye fenyegeti Cipruson, vagy Algériában, akkor a gyarmattartók a liberális engedmények módszerét a nyilt fegyveres erőszakkal, a legkíméletlenebb terrorral váltották fel, A gyarmatosítókat a legérzékenyebben a Szuezi-csatorna júliusban történt államosítása érintette. Azonnal hozzákezdtek ahhoz, hogy gazda-sági nyomással, az ENSZ-beni politikai zsarolással,katonai fenyegetőzéssel, ciprusi csapat-összevonással, Földközi-tengeri flottamozdulatokkal megfenyegessék Egyiptomot. Már a nyár végén el voltak szánva a fegyveres agresszióra. Miért? Mert elsősorban Egyiptom, mint a legerősebb ország c közelkelet térségében.veszedelmes követendő példát jelentett a térség többi országai számára. Egyiptom függetlenségének oltiprása viszont r gyarmati rendszer "szétesésének megakrdályozásárr irányuló nagyszabású akció - K> fcUWéWAH
