MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. december 7. - 1954. január 14.
1954. január 8.
' képesek arra, hogy irányítsák és ellenőrizzék á X.V. határozót és a kormányprogramra végrehajtását. A vezetőségválasztás elősegiti, hogy népünk igényeinek megfelelően pártmunkánk magasabb szinvonalra emelkedjen. a. / A vezetőségválasztás nemcsak a párttagok ügye, hanem az egész dolgozó nép ügye is. A jó pártvezetőség a kormányprograméi végrehajtását gyorsitja meg jó munkájával. Szert a legharcosabb, legodaadóbb, a nép ügyéhez hü,, a dolgozók problémáit ismerő elvtársakat válasszanak, akik szeretik a dolgozókat, és akiket a dolgozók is szeretnek. A vezetőségi tisztség megtiszteltetést jelent, kifejezi a dolgozók megbecsülését. Mindenki érezze a párttagságtól kapott megbizatás jelentőségét, lelkesítse ez őket. A v vezetőségi tagok élharcosai pártunk eddigi legnépszerűbb - a júniusi határozat végrehajtásának. Elért eredményeinkért a dolgozók egyre jobban becsülni fogják őket. A leg^ népszerűbb feladat ezért a határozatért az élvonalban harcolni. Ezt meg kell mutatni a politikai munka során, hogy lelkesítsük azokat a funkcionáriusokat, akiknél fáradtság és néha kedvtelenség mutatkozik. b. / A vezetőségi tagság jelentősége azt követeli minden dolgozótól, hogy ne engedjenek megválasztani ellenséges, karrierista, demagóg elemeket. A káderek kiválasztását e tisztségre, a múltbeli hibákat igen körültekintően, a mai munka tükrében vizsgálva kell értékelni. Ez azonban nem jelenti szt, hogy engedményeket teszünk és lazábbá lehet tenni a vezetőségválasztást. Ellenkezőleg az egyéni elbírálás a mulbeli és mai tevékenység alapján biztosítéka annak, hqgy a | hibákat kijavítva még jobb vezetőségét válasszunk, jobbon rnegbeosüljük a káder :ket. Nem jelent tehát lépést visszafelé, nem jelent lazaságot, nem jelent utnyitást az ellenséges, vagy demagóg, karrierista elemek előtt. Az ilyen pártvezetőségek munkája kihatna az egész üzem, hivatal munkájára, lábbal tipornák a dolgozók jogr.it és lassítanák a kormányprogramul végrehajtását, egyben gátolnák az életszínvonal emelkedését. A jobboldali szooiáldemokraták, akik igyekeznek túlfeszített várakozást kelteni, demagóg követelésekkel túlhajtani a dolgozók valóban jogos igényeit, most majd igyekeznek befurakodni a pártvezetőségekbe, hogy aknamunkájukat belülről jobban ki tudják fejleszteni, lábbal tipornák a dolgozók jogos igényeit is. Ezeket le kell leplezni ós egyben biztosítani, hogy a becsületes volt szociáldemokrata munkások és kommunista munkások között semmilyen megkülönböztetés ne érvényesüljön, bátron válasszák be a volt szociáldemokratákat is ^érdemeiknek megfelelően a pártvezetőségekbe^.
