MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. november 2. - 1949. november 22.

1949. november 2.

- 2 megindult az egyéni vefseny, s már van olyan dolgozó, aki 229 %-ra emelte fél a termelését. Hasonló példákat láttunk más üzemekben is, A munkaverseny eddigi eredményeink ellenére megállapithatjük, hogy célkitűzéseinket, amelyek az egyéni verseny, törnegmozgclómmá kiszé lesitésére irányulnak, még nem sikerült elérni. Vannak nagyüzemek, mint például a MáVAG, ahol 10.800* dolgozó közül mindössze JQO-sn. versenyeznek, mely az összes dolgozók létszamaank,6.5 %-t teszi ki. A Ganz Vaggonban 8.6 %

t az Egyesült Izzóbej 9«5 !#-a verse* ny-ez a dolgozóknak, Nagyobb üzemi kerületikben, mint például a . X. kerületben mindössze 11 %

% XIII. kerületben csák 6.B %-a versenyez. , A versenytömegmozgrlommá való kiszélesedésének legnagyobb akadálya a politikai meggyőző munka hiánya. A dolgozók nagytöbbségében még nem sikerült kellő mértékben tudatosítani, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, még nem látják tisztán, mit jelent a verseny, termelés sé ezen keresztül az oletszinvoneu.uk emelkedése szeaponjából. Az idősebb szakmunkások maradiságából eredően bizonyos ellenállás mutatkozik a munkaversennyel szemben. Felvilágosítás hiányosságaira mutat továbbá, hogy maguk a dolgozók sem látják tisztán az egyéni- és párosver-r seny közti különbséget, hogy mi tulaj donképen a verseny, mit jelent verseryezni, hogyan^kell versenyszerződést kötni é3 a versenyfeladatokat vállalni. Pártbizottságaink és alapszervezeti vezetőségeink nem ismerték fel mindenütt a politikai feladatok megoldásának fontosságát és. sok helyen azt tapasztaltuk, hogy a. verseny szervezéséhez mechanikus, adminisztrációs módszerekkel fogtak hozzá. Sáblon-szerüen kinyomtatták a versenypontokat, a dolgozók, akik az űrlapot ki. töltötték, lényegében nem tudták mit vállaltak, milyen feltételek kel~versenyeznek. A vállalásuk nem volt konkrét. /Pl: Ganz Hajó, Magyar Pamut./ , Már a Pártvulasztmcjay anyagúnak megfcirgyalásánál hiányosaágként jelentkezett, hogy a Purtbizottsugi, alapszervezeti - vezetőségi és szakszervezeti bizottsági üléseken, valamint a vállal átvezető i beszámolókon és műhely értekezleteken, s általában a munka termelékenységének: fokozását, csak a munkafegyelem megszilárdításával ós az egyéni felelősség hiányának kiküszöbölésében látták. E két probléma elvonta a figyelmet a döntő láncszemről, az egyéni ver. seny mozgalom beindításáról és fokozatos ki szélet sitéséről. Pártbizottságaink munkájának Mányosaágaira mutat továbbá az is. hogy Pártunk nagy politikai győzelmét, Rajk banda, leleplezését és negsemmitsitését, a tervkölcsön propagandáját, csak általánosan kötötték össze a termelés kérdésével és nem konkrétan a verseny szervezésében és a kommunisták példamutatásával. Eddigi tapasztalataink alapján ugy latjuk,.hogy a versenyszellem a kezdeti föllendülés után ismét hanyatlik. Erre mutat az a tény, ho^y j>lt a III. kerületben óbudai Hajógyárban, a Magyar Textilbe^, Güttmann és Fekete harisnyagyárban a 40 és,41- héten, az egyéni versenyzők szama egyáltalán nem növekedett. Példaként megemlítjük mégt a XJfX XIV* ker. jelenté sót, mely orrol Gzámol be, hogy torületülebön vannak még olyan 300 dolgozón fölüli üzemek, melyekbon a verseny eddig még meg 3cm indult.' Az V. kerületben a Pártválasztmany határozata ut án hat ORSZÁGOS LEVÉLTÁR