MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. november 2. - 1949. november 22.
1949. november 15.
A pártszervezet már régóta látta, hogy az E* 2o5-ös Kürgel-eszterga| pad gyártásában lemaradás van. Ennek okaival egész az utóbbi időkig nem foglalkozott. Elnéz e, hogy a lemaradás napról-napra fokozódjék ós nc élesedett azzal, hogy a lemaradna főokát az üzemi háromszög ülésein kisebb me31ékkörül'n nyekkel magyarázzák. Ilyen indoklás volt pl. hogy 11 z 1. 2o5-ös Kargel-esztergapad gyárátásához nem fo.-.tak hozzá időben, amit az uj vállalatvezetés már nem tudott behozni* Másik ilyen mellékes indoklás, hogy az ujtipusu esztergákat kívülről- jövő rajz után kell készíteni, ami nehézségeket okoz. A lemaradás okénak hozzák fel azt is, hogy az üzembe beolvadt mchlesinger -gyér a költözködéskor 2o darab Olyan félig elkészített ezstergapadot hozott magával, amit az egyesülés elütt kellett volna elkészítenie. A pártszervezet egész az,utóbbi időkig nem látta meg, hogy a lemaradásnak oka elsősorban az, hogy a pártszervezet a politikai munkát elhanyagolta. A Nagybuda esti Pártválaszt 'ny ülése után az üzembsn hozott határozatokat nem követte azoknak tervszerű végrehajtása* Erre bizonyíték, hogy a pártszervezetnek még ma sinés ütemterve, melynek alapján a hiábk«t tervszerűen ki akarná küszöbölni. A pártszervezet munkáját inkább a kapkodás, mint a tervszerű munka jellemzi. Az,intézkedéseket inkább fegyelmi uton teszik meg és nem nyulpnfck s politikai meggyőzéshez. I Az üzemben a politikai felvilé ositó munka, bár folyik, nam kielégítő, kampányszerű es nem mélyreható. Az agitáció*- gyengeséget bizonyltja, • hogy a tervkölcsönjegyzés előirányzatát oaak pótjegyzéssel és többszöri röpgyüléssel tudták 98*7#-ra teljesíteni* Annak ellenére, hogy az Üzemi dolgozóknak kb* 5o#áa vidékről jár be, a pártszervezet a vonatagitációt elhanyagolta. A pártbizaltfi és népnevelői értekezleteken osak általános irányvonal t adnak, a Párt által ónos politikáját nem konkretizálják helyi viszonylatban. Erre jellemző, hogy az üzemben pár hete egy szovjet öntőszakember jelentős segítséget nyújtott az öntödei selejt csökkentésére, ugy hogy a szovjet öntőraunka•• módszerről előadást tartott* Az öntöde már ennek afcpján dolgozva, eredaényt ért el, de ezt az fizetni propaganda nem használta fel a Szovjetunió népszerűsítésére. A pártszervezet elhanyagolta az egyéni verseny kiszélesítésére vonatkozó politikai felvilágosító raunkét. A párttagoknak nem magyarázta', meg, hogy sz egyéni verseny tömegmozgalommá való kifejlesztésében nekik kell a motor szerepét betülteniök és ezzel magukkal vinni az üzem pártonkívüli dolgozóit ls* Ennek tudható be, hogy a gyárban az egyéni versenyzők nzéraa igen alacsony /77o összdolgozá k^tt közül 41; a 348 párttag közül pedig 3o*/Az üzem termelési munkájában fennálló hiányosságok okai közé tartozik az üzemi bi ottség gyengesége is. A Vasas Szakszervezetnek a Nagybuda, pesti' Pértv'lasztm'ny határozatát megtárgyaló értekezlete után az üzemi bizottság, a helyi feladatok elvégzésére semmiféle te vet nem készített*. A termelés fokozásának egyik fontos feltétele, az egyéni munkaa spontán meginduló ülésein oaak segélvkárdésekkel foglalkoztak és nem ^ekéztek mégoldani ez egyéni verseny nlanj't. írdés megoldását fiz uj o.'iaa bsvsaatááétől vár, Mii ^^Mé&M ORSZÁGOS LEVÉLTAR emiatt•*£
