MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. szeptember 27. - 1949. október 25.

1949. október 18.

Ebből következett azután az, hogy látták az üzemekben és kerületekben a szük keretszámokat, amit megkaptak, azt gondolták, hogy rosszak a kilátások, mert lo emberből osak kb, 2 ember ketülhet be a Pártba, és egy kiosit ez leszerelte az akarásukat, A másik szempont, amit ki kell emelni, hogy a tagJelöltfelvétéllel is ugy vagyunk, mint pl, a tervkölcsönnel az első időkben. Mindig arról beszóltunk, hogy mik a tagok kötelességei, de hogy ennék sokkal többet kapnak, mik a jogaik, arról soha nem beszéltünk. Nem magyarázzuk meg, hogy mit jelent ez az ő számukra. Ez bizonyos mértékig elveszi a dolgozók kedvét attól, hogy törtjék magukat arra, hogy a Pártba kerülhessenek. Azok á legdöntőbb hiányosságai jelentésünknek, hogy ezeket az alapvető szempontokat nem hozzák ki és ebből kifolyólag a javaslatok sem foglalják magukba a politikai szempontokat, amelyen keresztül ezt a munkát meg kell javítani, Biró elvtársi Amirok tárgyaltuk a tagjelöltfelvétel szempontjait ide Jött javaslatba Dabrónaki elvtárs által elkészített javaslat, amit visszaadtunk azzal, hogy túlságosan mereven ragaszkodik bizonyos számszerű kikötésekhez. Akkor az elvtársak átdolgozták ezt a Javaslatot, de ugy látszik, hogy nekünk a szervezeteinkbe ezt az átdolgozott szeJJeraet nem sikerült levinni. Bizonyos fokig büroktatikusan kezeltük ós igy egy bizonyos elbizakodottság lett uná szervezeteinkben. Ezzel szemben az történt, hogy a politikai munkát elhanyagolták és amit az elvtársak helyesen idéztek a Központi Vezetőség május 31, határozatából "nem a tagjelöltek száménak mértéktelen növekedése a fő oől" ez pont ellenkező jóre fordult. Tehát a politikai hiba, innen, tőlünk indult ki. Nem figyeltünk arra, hogy a szervezeteinkbe lemenjen a feldolgozott anyag. Még mindig ez a szellem van ebben a jelentésben és ezekben a javaslatokban is. Egy jelentésben elsősorban azokat a politikai szempontokat kell kidomborítani, amik a legfontosabbak. Pl, ennél a Jelentésnél azokat a szempontokat, amire én is utaltam és vándor elvtárs is mond, i A jelentés vázlatához: a véleményem az, hogy igy a Jelentéseket ne csináljuk. Van három-négy szempont, ami szerint a jelentős elkészül, ezeket a pontokat a bevezetőben Írjuk le és azután mutassunk rá sészleteiben á szempontokra. De igy, ahogy ez a jelentés elkészült, nem szabad jelentést készíteni. Egyáltalán nem áttekinthető. Amiről a jelentés nem szól: A tagjelöltfelvételnél fölfigyelhettünk egy csomó szektáns jelenségre, igy a műszaki értelmiség kérdése is kimaradt a javaslatból, • a Egy fontos elvi kérdés: 4. oldal utolsó bekezdésében az elvtársak semmitmondó példáknak nyilvánítják azokat a szempontokat, amiknek igen is nagy jelentőségük van. Ha mi azt mondjuk, hogy ezek semmitmondó indoklások, akkor ezzel a kérdéssel ilyenfomában nem vagyunk tisztában. A kimutatás nagyon nagy lemaradást mutat és nagy politikai hibát takar. Nekem az a véleményem, hogy tul ezeken a javaslatokon amiket az elvtársak hoztak, meg kellene nézni konkrétan is, hogy hol van a legnagyobb lemaradás és ezelet a szervezeteket ebből a szempontból külön kezelés alá kell venni. Esetleg olyan módon is, hogy az áctivistáiknak előadást tartunk a Pártról, a pártépitésről. Kovács elvtárs: Nagyrészben Biró elvtárs elmondta, amit hozzá akartam szólni, osak azzal akarom kiegészíteni, hogy ezekből a javaslatokból is visszatükröződik a mechanizmus.