MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. július 19. - 1949. augusztus 9.
1949. július 19.
b. / A közelmúltban igen gyakran előforduló nyersanyaghiány. A termelés területén folyó mozgalmakat erősen befolyásolta a nyersanyaghiány főleg azért, mert a szervezett mozgalmak olyan formáinál is - pl.brigád ós újítómozgalom - ahol ez egyéb feladatokkal helyettesíthető, a mennyiségi eredmények szerepeltek célkitűzésül. Ezen célkitűzéseket - főleg a nyersanyaghelyzet figyelembevételével - a szakszervezet mindjobban a minőségi gyártás és az önköltségcsökkentés területére tolja. c. / A termelési agitáció gyenge és szervezetlen volta. A választási munkában megerősödött agitációs szervezet határozott visszaesést mutat az üzemekben. Ezen szervezeteket a párt és szakszervezeti szervek elmulasztották a választás utáni időszakban gyorsan a termelési agitációra átállítani, igy az üzemekben igen gyenge termelési agitáció folyik. A választási munkában szerepelt agitáciés gárdák beállitása a termelési agitációra legyen egyik legfontosabb feladata az üzemi mozgalmi szerveknek. V./ Az ipari vezetőszervek és munkájuk. 1. / Az ipart vezetőszeryek szociális összetétele; Az Iparigazgatósóg és központok állományában 29 fizikai dolgozó tőit be jelentős funkciót. A vállalatoknál 40 fizikai dolgozót emeltek ki. Ezek közül 24 vállalatvezető, 15 személyzeti felelős &s 1 műszaki vezető. Az Igazgatóság ós központoknál a szociális összetétel - tekintettel a munkáskáderek beosztására - kielégitő képet mutat. A munkáskáderek fokozottabb felhozására főleg a vállalatokon belül van szükség. 2. / Az ipari yezetőszervek munkája. Az ipari vezetőszervek /igazgatóság és központok/ feladatukat jól fogták meg és végezték. Ezt bizonyitgák az iparon belül a termelékenységi, önköltségcsökkentési ós nyereségbefizetési eredmények. Az a tény, hogy munkájuk kezdetén igen erősen avatkoztak be az egyes vállalatok, sőt ezen belül üzemek, üzemszervezési problémáinak megoldásába, kétségtelenül lassította a vállalat ós üzemvezetők egyéni felelősségének kialakulását. Ezt azonban indokolttá teszi az, hogy a bőripar területén működő vállalat és üzemvezetők - akik azelőtt főleg kisipari jellegű üzemszervezéssel foglalkoztak t az uj szervezé si követelményekkel nem tudtak megbirkózni. Most már a döntő szervezeti formák lerakása után mindjobban hagyják a vállalat és üzemvezetők önállóságát kibontakozni!. Tapasztalható azonban, ^hogy a köpontok inkább csak közvetítő szerepet visznek az Igazgatóság ós a vállalatvezetés között. Öntevékenységük fokozására az igazgatóság több súlyt fektessen. * 3. / A fizikai dolgozókból lett vállalatvezetők és egyéb értelmiségi funkcióba emeltek^ továbbképzése. Ugy a fizikai dolgozókból lett vállalatvezetők, mint az egyéb értelmiségi funkcióba kiemeltek főleg - a többség azonban kizárólag csak politikailag képezi magát. 4. / Szakoktatás. Sem a fizikai dolgozók közül kiemeltek, sem a fizikai dolgozók részére nincs az iparágon belül átfogó, jól szervezett szakoktatás. Ez igen jelentős mulasztás, ami az elkövetkezendő oktatási évadban feltétlenül kiküszöbölendő. Budapest, 1949.június 30. Szervezési osztály Termelési alosztálya.
