MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. július 19. - 1949. augusztus 9.

1949. július 19.

i - 2 Igen jelentősen segiti azonban elő e mozgalmat az Iparigazgatóság részéről a cipőipar területén alkalmazandó anyag és költségnormák kialakítása, melyeknek alkalmazása most indul meg. Átszervezést profilkialakítás. Az eddig elvégzett profilkialakiátás a termelékenység cca.30#-os emelkedését eredményezte. A végleges profilirozás - főleg a cipőipar területén - csak az ötéves terv keretéhen kerül kivitelezésre. Ugyanis pl.a cipőipar területén csak férfi, női, vagy gyermekcipőt gyártó üzemek létesitése csak akkor eredményes, ha közös telephelyen, közös anyagkiszabó üzemmel rendelkeznek, a jó anyagkihasználás biztosítása céljából A cipőipar területén a profilirozás - fentiekhez szükséges előfeltételek megteremtéséig - befejezettnek tekinthető. Bőrvonalon tervbevett profilirozás; egy konfekciógyár létesitése előreláthatólag a leállított Vigodni gyár helyén. II./ A pártszervezetek munkája a termelés területén. u | Megállapítható, hogy a pártszervezetek mindjobban konkretiz&lm ják munkájukat a termelés területén. A termeléssel mint csak agitációs feladattal való foglalkozás után alig egy - két helyen csúsztak át rövid időre a túlzott operativ módon való foglalkozás területére. f A'bőripari pártszervezetek munkájának leggyengébb pontja az egyes mozgalmi szervek termeléssel kapcsolatos munkájának, valamint a \ termelés területén szervezett mozgalmak /verseny, brigád, stb./ poli tikai irányítása. 1 Főokai a következők: 7- f !•/ A nem megfelelő viszony és kapcsolat a pártvezetőségek és műszaki értelmiség között." * 1 A bőripari pártszervezetek politikája a bőripari műszaki értelmiség felé merev, nem alkalmaz megfelelő módszereket. Pl.a Wolfner gyárban a pártvezetőseg a szakszervezettel, majd a háromszöggel megtárgyalta a tisztviselők bélyegzését, azt életbe is léptette, - azonban a tisztviselők között vezetett agitációval nem készitette azt elő, igy a tisztviselőket készületlenül érte. Ez természetesen egyrészt a munkamorál, \ másrészt a pártvezetőség és az értelmiség viszonyának rosszabbodásához \ vezetett. Az általában tapasztalható rossz viszony oka, a párt és szak1 szervezetek nem alaptalan

, de túlzott bizalmatlansága a műszaki értel[miség felé. A nem megfelelő viszony ós kapcsolat következménye, hogy a termelés területén folyó mozgalmak és egyéb technikai problémák megoldására a műszaki értelmiség azon részének aktivizálása is igen nehéz, akiknél ez politikai felfogásuk, vagy szakmaszeretetük következtében \ lehetséges lenne. J 2./ A pártszervezetek túlzottan elmerülnek a dolgozók személyi kérdéseivel való foglalkozásban. Ugy a háromszög, mint a pártvezetősógi ülések napirendjeinek jelentős része kisjelentőségű személyi vonatkozású ügy, melynek megoldásóra üzemen belül is vannak szervek, /szoc.pol.stb./ 3./ A háromszögek nem megfelelő működése. A megvizsgált üzemekben a háromszögek általában működnek. Megállapítható, hogy a háromszögek legfontosabb feladatuknak megoldásához, a mozgalmi és műszaki vezetés összhangjának biztosításához közelebb kerül tek. Hibák főleg a háromszög-hálózat szervezeti felépítésénél, valamint azoka munkamódszerénél tapasztalhatók. Q \ v A szervezeti felépítést illetően főhiba, hogy az üzemi, vagy \\ műhely-háromszögek, olyan problémái, melyek megoldási lehetőségei a \ résztvevők hatás és jogkörén kivül esnek, vagy amelyek a vállalatvezetés 1 szempontjából fontosak lennének, titkán kerülnek fel a vállalat pártol titkárából, üb.titkárából és a vállalatvezetőből álló vállalati háromszöghöz. •f