MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. április 12. - 1949. június 7.

1949. május 24.

Szóbanforgó kát vonal közül a kelet-nyugati/kb. 5.5 km/ távolsági faltétolnak megfelel éa imagf elei költségrendíleg is az 5 £ves tervbe beállítandó összegnek. Az észak-déli vonal a távolsági jellegnek csak az esetben felel meg. na a vonal Újpesttől Pesterzsébetig /Csepelig/ tart. Ekkora vonal /kb.Í6 km/ - az egyes, nem földalatti vonal részek kisebb kdltésge ellenére is- költségi szempontból már nem felel meg. As &Ssak-déll vonalból tehát az 5 éves terv folyamán tanát csak az egyik - vagy, észak-városközét) /pl.TJipest-Calvin tSr/, vagy déli-városközép /Pesterzsébet-Marx tér/ részietvonal létesülhet. Hangsúlyozni kell, hogy egy Marx-tér Boráros-tér vonal megépítése annyira a kitűzött céloknak megfelelő létesítmény, hogy ilyen terv szóba aem jöhet. Egy ilyen vonal alig jelenteni az utasoknak előnyt és azt az utasok jelentős résae igénybe sem vennék. E szempontok figyelembevételével tehát a fentebbi két vonalra vonatkozó alternatíva kibővül olyképen, hogy három lehetőség közül takst kell választani; vagy az észak-déli vonal északi ágát, vagy a vonal déli ágát, vagy pedig a kelet-nyugati vonalat építjük meg elsőül. A problémának Ilyetén való felvetésén és a gyorsvasutakra fentebb megállapított általános célkitűzéseken belül az elsőbbség kérdését alábbi szempontokból tartjuk szükségesnek megvizsgálni* 1. / Városfejlesztési szempontból melyik vonalnak létesítése legindokoltabb. "MM 2. / Az utas-forgalmi szempontok - a jelenlegi éa a várható utasforgalom figyelembe vételével- hogyan befolyásolják az elsőbbség kérdését. 3. / Milyenek a mai közlekedési adottságok, hol kívánatos elsősorban a javítás 4. / Helyik vonal létesítésével tehermentesíthető leginkább a felszíni villamos- és autóbusz forgalom. 5. / ápltésmüszakl és költségi szempontok milyen építési sorrendet indokolnak. 6. / A túlterhelt utvonalak, keresztezések melyik esetben tehermeutesitődnének Jelentősebben. 1./ Városrendezési szempont. E szempontból nem ssabad szem elől téveszteni a vizsgálat célkitűzését, nevezetesen, hogy osak a sorrendet kell mcjséllar>ltanl a két vonal között mindössze 4-5 év intervallum lesz, az évtizedes távlatokkal bíró városfejlesztés szempontjából nem bir különösebb Jelentőséggel as egyik vagy másik vonal építősének előbbre helyezése. Részleteiben nézve a kérdést^ egyrészt a városfejlesztési tervek elsősorban az észak-déli Irányú fejlesztést tűzték ki célul, látszólag tehát es a szempont az észak-déli vonalat helyezné előbbre. Másrészt azonban Budának mint lakótelepnek fejleaztése ugyanosak célkitűzése a városfejlesztési terveknek. Es végül a város keleti peremén lévő nagyarányú és eléggé kiépült lakőtelepülésnek visszafeji sztése sem oélja a városrendezési terveknek, legfeljebb azok keleti határvonalát nem akarja még távolabbra helyezni. Nyilván tehát, hogy a tervezett két vonal egyike sem mond ellent, nagyobb távaAtbsjsxs sem a városfejlesztési terveknek.