MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. április 12. - 1949. június 7.
1949. május 17.
átalakításánál meglehetősen a saját elgondolásainkra vagyunk utalva. Ennek következtében nem találjuk meg mindig első lépésre a helyes irányt. Ugyancsak nehézséget okoz a város-vezetésben az állami szervekkel való viszony. Az állami szervek középső és alsó funkcionáriusai a vezetést primitív módon sok esetben csak ugy tudják elképzelni, ha Ők magtik végzik a megfelelő munkát. Ennek következtében igen sok városi jellegű feladatkört akarnak betölteni,és emiatt napról napra elég sok súrlódás és összeütközés támad. Az Építés és Közmunkaügyi minisztériummal-mindennapos harcunk van. abban, hogy központi feladatot jelentő városrendezést, építkezést bízzák ránk és ne nélkülünk, minxiket meg sem kérdezve döntsenek és keresztezzék a Fővárosi Tervező Iroda városrendezési elgondolásait. /Pl. a Lehel-térre megegyezés nélkül, sőt tiltakozásunk ellenére házakat építettek, holott tervünk szerint oda mást szántunk. De ugyanígy vagyunk még egy sor más állami szervvel is. Nem tudjuk pl. elérni azt, hogy a közlekedési minisztérium ne akarja minden áron a polgármestert megkerülve közvetlen vezetni a BSZKRT-t. Megpróbálkoztunk olymődon, hogy a párt várospolitikai bizott.ági ülésére egyes kérdések eldöntésénél kértük, hogy a megfelelő miniszteriális szervek is küldjék ki megbízottaikat. Sok esetben megegyezve a minisztériumok képviselőivel hoztunk határozatot ós azt gondoltuk, hogy az ügy le van zárva, és legtöbbször urána kiderült, hogy a minisztériumok nem törődve a várospolitikai bizottság határozatával tovább folytatták munkájúkat a régi módon. /Pl. a budapesti lakáskőzvetltés rendezése, stb../ Kádár elvtárs javaslatára a pártbizottság várospolitikai bizottságát feloszlattuk és a városházán Bognár polgármester elnökletével alakítottunk ki egy városházi kollégiumot. Meg kell jegyeznem, hogy mióta a kollégium működik a miniszteriális szervek még inkább mellőzik a főváros vezetését, ügy néz ki, mintha a Pártbizottság szervének több tekintélye lett volna, mint a kisgazda polgármester elnöklete alatt működő biz ottsá gnak. Ez természetesen helytelen de alapjában véve megállapítha tó": W Problémát képez számunkra a főváros kataalMMalvezetésének formája is. Hosszáé tanácskozás után kialakult az a meggyőződés, hogy egyik ügyosztálynak kell vezetnie a főváros fontosabb üzemelt tekintet nélkül arra, hogy az üzem jellege milyen. Körülbelül ez a fővárosi ügyosztály megfelelne az Iparügyi minisztérium egyik szervének, az iparigazgatóságnak. Jelenleg ez az ügyosztály azonban igen sokfelé van elkötelezve. Az egyes minisztériumok közvetlen érintkezésben állanak az ügyosztállyal, mert hiszen az ügyosztály vezetése alá tartozó vállalatok jellegük szerint igen sokféle minisztériumtól kaphatnak szakirányítást /építésügy, közlekedésügy* iparügy stb./ ugyanakkor még régtől fogva fennáll az a jogszabály, hogy a főváros felső miniszteriális szerve a belügyminiszteriül Ez a sokfelé való tartozás is nagy mértékben nehezíti a munkát, annál is inkább, mert egyelőre még nincs kialakulva, hogy az egyes minisztériumok mennyire konkréten szóljanak bele a városi ügyekbe.
