MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. április 12. - 1949. június 7.

1949. május 17.

Az alkalmazottak kereseti adóját az 1922. évi JűCEJ^^it.c. engedte át teljes egészében a városoknak. Az adóalanyok a mtaika^Mffií.ók voltak, akik keresetük után progressziv kulcs szerint adóztetk. J§ PjSikörnyékéről Budapestre bejáró dolgozók kereseti adójukat a fővaVe^feaagltták le. A főváros a községeknek a befolyt kereseti adó egyrészét átutalj* Líinden olyan üzem, vállalat, amely egy és ugyanazon községből 50-nél több dolgozót foglalkoztatott, ezeknek kereseti adóját a főváros teljes egészében az illetékes községnek átutalta. Ennek mértékére szolgáljanak az alábbi adatok. Budapesten 1938-ban az alkalmazottak kereseti adója cimén 9,888.903.05 B-t irtak elő. Az összes előirásből a székesfőváros javára 9,681,951.41 P.előirás történt a vidéki hatóságok javára szolgáló előirás összege 173. 685.30 P.-t tett ki. Utólagos megadóztatás cimen 12.460,72 P. előirás történt és a számlahelyesbitések 20.805.62 P-t értek el. A jelenlegi adórendszerben a korábbi alkalmazottak kereseti adójának az illetmény adó felel meg. f >iV- -jfif

: A beszedett illetmé^^'^^ÖÖ/é^a az államkincstárt, 20 ^-a pedigazt a községet / várost / illeti meg, .amelm^^^M^l^^^ató a rendelkezések értelmében az adót befizetni tartozni 'Az - adóalanyok tehát .a munkáltatók, akik telephelyükön rdják- le az.'sdkalmazqttaifc.'keresete után járó illetmény adót. Az illetmény adóból vidéki hatóságok xós.zére átutalás nem történik. . ..- %i;:'^0 ' Budapesten az 1947 évben illetményadóból iJ.6.8 nillió- . forint folyt he, ebből az oaztozási kulcs arányábaiil&3.-i^íain részérő 141.4 millió forint szolgált, a székesfővárosnak pedig 35.4 millió forint állt rendelkezésére, A befolyt illetménytöbblet adó korokon 30 millió forint volt, amoly teljes egészében az államkincstárt illette.